Bárdi Nándor - Simon Attila (szerk.): Integrációs stratégiák a magyar kisebbségek történetében. Somorja, 2005. június 9-10. - Disputationes Samarienses 7. (Somorja, 2006)
A kisebbségi intézményesség
A csehszlovákiai magyar pártok viszonya a prágai kormányzatokhoz... 327 got a legilletékesebb tényező a maga részére fenntartja.” A korabeli szóhasználatban a legilletékesebb tényező alatt a miniszterelnököt értették. Az OKP eközben fokozta harcát a nemzeti párt politikája ellen. A pártok egymás elleni támadásai a sajtóban is megjelentek. „Az én pártom első feladatának tekinti, hogy a magyar fajt, mint nemzetiséget a maga nemzeti öntudatában fenntartsa. Ez pedig nem attól függ, hogy Csehszlovákiában a búza hány fillérrel drágul, hanem attól, hogy mennyire bírja a magyar kisebbség az őt természetesen asszimilálni akaró állammal szemben nemzeti öntudatát fenntartani” - nyilatkozta Szüllő.22 Az érvek a másik oldalról: Szent-lvány nyilatkozata azt az óhajt fejezi ki, hogy a párt liberális struktúrájába felekezeti különbség nélkül szeretné egyesíteni az egész magyarságot. „A keresztényszocialista párt elvi ellensége a liberalizmusnak, amely a keresztény világnézettel össze nem egyeztethető és híve Szlovenszkó függetlenségének, az autonómiának, amely viszont a kormánytámogatása révén elejtendő [az MNP részéről - A. B.j. Ezek a különbségek oly nagyok, hogy áthidalásuk lehetetlen.”23 A cseh polgári pártok a közeledő őszi parlamenti ülésszak előtt a német pártok kormánykoalícióba lépésével le kívánták zárni a kormányalakítás kérdését. Ezzel biztosíthatták a költségvetés megszavazását. Szeptember végén már nyíltan is ajánlatott tettek a német pártoknak a koalícióba való belépésre. A Bund der Lanwirte klubja október elsején ülést tartott, amely megtárgyalta a kérdést. Az ülésről Szent-lvány informálta a prágai magyar nagykövetet. Ez szerint az ő kérésére állították össze azt a közös listát, amely tartalmazta a kormányba lépés német és magyar feltételeit. Ezek között első helyen az erdőbirtokok államosításának megszűntetése szerepelt 5000 holdig és a földreformmal kapcsolatos telepítések azonnali leállítása.24 A két ellenzéki magyar párt vezetőjének magyarországi tárgyalásain létrehozott Kürthy vezette közös bizottságnak az összehívása sem volt már tovább halasztható. Október 12-én Pöstyénben került sor az első találkozóra. Mikor az ülést összehívták, még nem sejtették, hogy ezen a napon jelentik be a német pártok belépését a kormányba. Az ülés drámai lefolyásáról Szüllő Géza informálta a prágai követet. Szüllő szerint az ülés a békesség jegyében folyt le. Szent-lvány ismertette azokat a kéréseket, amelyeket a kormányba lépés feltételéül szabtak. Szüllő szerint ezeknek csupán egy része szolgálja a magyar ügyet, de nem szolgálják a specifikus magyar kéréseket és Szlovákia autonómiáját. Ennek ellenére nem vonta kétségbe az MNP részéről a jó szándékot. Sőt a feltételek teljesülése esetén bizonyos kérdésekben a parlamenti együttműködést sem zárta ki a kormánnyal. Megegyeztek, hogy Szüllő tárgyal a Bund der Landwirte képviselőivel, és utána ismét találkoznak Szent-lványval. Délután öt órakor érkezett telefonhívás Szent-lványnak, amelyben közölték vele, hogy Franz Spina és Robert Mayr-Harting, két német miniszter belépett az új kormányba. „Ez a hír láthatólag kellemetlenül érintette Szent-lványt, mert meggyőződése volt, hogy nélküle nem mernek és nem is tudnak határozni.”25 Szüllő végül kijelentette a nagykövetnek, hogy ezt a fiaskót nem fogja kihasználni a nemzeti párt ellen, sőt úgy érzi, most már eljött az idő az együttműködésre. 22 Szüllő Géza a vámkérdésről, a magyar kisebbség nemzeti politikájáról és a magyar-csehszlovák viszonyról. PMH, 1926. augusztus 3. 2. p. 23 A Magyar Nemzeti Párt a többségben. Komáromi Lapok (a továbbiakban: KĽ), 1926. október 9. 1. p. 24 A prágai követ jelentése. 1926. október 4. MOL K 64, 17. csomó, 7. tétel, 504/res/1926. 25 A prágai követ jelentése. MOL K 64, 17. csomó, 7. tétel, 498/res/1926.
