Bárdi Nándor - Simon Attila (szerk.): Integrációs stratégiák a magyar kisebbségek történetében. Somorja, 2005. június 9-10. - Disputationes Samarienses 7. (Somorja, 2006)
A kisebbségi intézményesség
ANGYAL BELA A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR PÁRTOK VISZONYA A PRÁGAI KORMÁNYZATOKHOZ ÉS A SZLOVÁK AUTONOMISTA TÖREKVÉSEKHEZ Ebben a tanulmányban arra teszek kísérletet, hogy bemutassam a két világháború közti csehszlovákiai magyar pártok viszonyát a prágai kormányzatokhoz és a szlovák autonomistákhoz. A magyar pártok korabeli működésével kapcsolatban különböző sablonok élnek a köztudatban. A korszakot bemutató munkák között csupán az utóbbi két évtizedben tűntek fel levéltári kutatásokra alapozott tanulmányok. Az eddig megjelent munkák többsége a korábbi publikációkra és a korabeli sajtóra támaszkodik. A sokféle színvonalú munkát gyakran a nemzeti szempontok igazolása határozta meg. Az 1945 előtti publikációk közül kiemelkedik a Borsody István szerkesztette Magyarok Csehszlovákiában 1918-1938 című tanulmánykötet1 és a korabeli tanulmánykötetek anyagából válogatott Vagyunk és leszünk. A szlovenszkói magyarság társadalmi rajza 1918-1945 című kötet.2 Közvetlen a bécsi döntés után, 1938-1939-ben több, az egész korszakot átfogó tanulmány született, amely értékelte az akkor lezárult időszak politikatörténetét. A szerzők úgy tekintettek a csehszlovákiai magyarság húszéves történetére, mint egy véglegesen lezárt fejezetre. A szerzők az elszakított kisebbségi magyarság történetét úgy ábrázolták, mint szakadatlan küzdelmet a felszabadulásért, amelyben egységbe forrt a magyarság. A magyar pártok belső fejlődéséről, egymáshoz való viszonyáról és valós választói támogatottságáról akkoriban nem esett szó.3 A szlovák történetírásban elsősorban a magyar kisebbség és vezetőinek Csehszlovákia szétverésében játszott szerepét emelik ki. A szocialista időszak szlovák történetírása a magyar burzsoázia védelmezőiként mutatta be a magyar pártokat, és túlhangsúlyozta a kommunista párt két világháború közötti szerepét.4 1 Borsody István (szerk.): Magyarok Csehszlovákiában 1918-1938. Budapest, Ország Útja, 1938. 2 Fazekas József (szerk.): Vagyunk és leszünk. 4 szlovenszkói magyarság társadalmi rajza 1918-1945. Pozsony, Kalligram, 1993. 3 A legfontosabbak a következők. Rády Elemér: A felvidéki magyar politika 20 éve (1918-1938). Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Budapest, é. n. 89-133. p.; Darvas János: A felvidéki magyarság politikai története a csehszlovák megszállás alatt. In Csatári István és Ölvedi János (szerk.): A visszatért Felvidék adattára. Budapest, 1939, 39-65. p.; Darvas János: A felvidék húszéves küzdelme és felszabadulása. In Magyar politikai és közigazgatási compass. Budapest, é. n., 289-300. p. 4 Erre példa az összefoglaló igénnyel készült Dejiny Slovenska V. (1918-1945). Bratislava, 1985. Az utóbbi évek szlovák propagandajellegű kiadványai közül megemlítjük Deák, Ladislav: Politický profil Jánosa Esterházyho. Bratislava, Kubko Goral, 1996.
