Bárdi Nándor - Simon Attila (szerk.): Integrációs stratégiák a magyar kisebbségek történetében. Somorja, 2005. június 9-10. - Disputationes Samarienses 7. (Somorja, 2006)
A társadalomalakítás és a kisebbségi társadalom
Kollektivizálás a Székelyföldön 1950-1951 285 Az állatok beadásának késleltetése. Ezt az tette lehetővé, hogy amíg a kollektív nem rendelkezett megfelelő istállóval, addig nem lehetett összegyűjteni az állatokat, így kézenfekvő volt a kollektív istállója építésének késleltetése azért, hogy ne kelljen beadni a szarvasmarhákat. Ennek az időhúzó ellenállásnak a kivédésére „önkéntes” csoportokat alakított a tartományi pártvezetés, amelyek megépítették az istállókat.41 Gyengébb minőségű szarvasmarhák beadása. Udvarfalván a jól fejlett szarvasmarhákat eladták a piacon, és gyengébbeket vásároltak a kollektívbe beadni. Ennek is megtalálták egyes pártszervezők az ellenszerét: Sóváradon is hasonlóan próbáltak eljárni, de a pártszervező felíratta a beadásra kerülő szarvasmarhák színét és korát, hogy ne lehessen azokat kicserélni.42 Takarmány beadásának megtagadása. Ahol a szarvasmarhákat leadták, ott takarmányt nem akartak adni, mert így vissza kellett volna adni a gazdáknak az állatokat a átteleltetésre. Máshol a takarmányhiány egy újabb ürügy volt arra, hogy megtagadják a beadást. Mindezek miatt Maros tartományban 1950 telén kaotikus állapotok alakultak ki. 1951 januárjában Maros tartomány 62 kollektív gazdaságából csak 53-ban volt meg az átteleléshez szükséges takarmány. Ráadásul egyes rajoni párt- és állami szervek nem ismerték pontosan a hiányzó mennyiséget.43 Az ellenállás méreteire jellemző, hogy Bukarestben, a Központi Bizottságnál december 11-én lezajlott pártkonferencián kritizálták Maros tartomány vezetőségét, mert országos viszonylatban utolsó helyen állt a szarvasmarhák begyűjtésében.44 Az építkezések késleltetéséhez az építőanyagok nagyarányú lopása is hozzájárult.45 Földterületek eltitkolása. A kollektívbe való beiratkozáskor egyesek eltitkolták földterületeik egy részét, hogy azt ne kelljen beadni. A tulajdonosok természetesen tovább művelték őket abban a reményben, hogy innen még saját terméshez jutnak. A vetőmag és a mezőgazdasági eszközök be nem adása. Ezzel a problémával inkább 1951 tavaszától foglalkoztak, a tavaszi vetések miatt ekkor vált sürgőssé a begyűjtés. Munkakimaradás. 1951 tavaszáig nagyjából befejeződött az állat- és eszközállomány összegyűjtése, ezután a munkakimaradás válik a legáltalánosabb ellenállási formává. Lopás. A kollektív felbomlásakor a lopás (vagy a saját javak visszavétele) tömegessé vált. Kisebb esetekről csak pár említésünk van. Egyes esetekben a kollektív vezetősége is megdézsmálta a gazdaság vagyonát. 1951. június közepe. A Tartományi Pártbizottság kísérlete a helyzet javítására 1951 első felében egyes helységekben nagyarányú munkakimaradások kezdődtek. Erre a hatalom - a Tartományi Pártbizottság - a következőképpen reagált. Munkára kényszerítés kizárásokkal és személycserékkel. Ezt azokban a kollektív gazdaságokban végezték, ahol még annyira tartottak a hatalomtól, hogy senki nem 41 1950. október végén Oláhkocsárdon, Kerelőszentpálon, Kerelőn, Kutyfalván, Kiskenden és Koronkán tervezték megépíteni az istállókat, máshol pedig a befejezésnél segíteni. Raport asupra situajiei GAC din Regionala Mure? la 28 octombrie 1950. ANDJ Mure? fond CRM-PCR, 12. dós. 55. f. 42 Raport asupra situajiei GAC din regionala Mure? pânâ la 28 octombrie 1950. ANDJ Mure?, fond CRMPCR, 12. dos. 55-59. f., ugyanaz mint CRM-PCR, 2. dos. 156-160. f. 43 Nota informativä 8. ianuarie 1951. ANDJ Mure?, fond CRM-PCR, 33. dos. 2. f. 44 Proces-verbal dresat ín ziua de 12 decembrie 1950 Tn ?edinja extraordinarâ al Comitetului Regional. ANDJ Mure?, fond CRM-PCR, 2. dos. 322-326. f. 45 Kiderült, hogy egyes Maros tartományi kollektív gazdaságokhoz 3-4-szer annyi építőanyagot szállítottak, mint amennyi elég lett volna az építkezéshez. Proces-verbal dresat Tn ziua de 12 decembrie 1950 ín ?edinja extraordinarâ al Comitetului Regional. Uo.
