Bárdi Nándor - Simon Attila (szerk.): Integrációs stratégiák a magyar kisebbségek történetében. Somorja, 2005. június 9-10. - Disputationes Samarienses 7. (Somorja, 2006)
A társadalomalakítás és a kisebbségi társadalom
284 László Márton 2.1. A hatalom reagálása Az azonnali, feltehetően államhatalmi intézkedéseket még nem ismerjük (rendőrségi beavatkozás), csak a „relativ" elcsendesedés utáni intézkedéseket. (Valószínűleg rendőrségi beavatkozások, letartóztatások lehettek, de csak egy helységben, Kincsesen tudunk 11 személy letartóztatásáról.)34 A megmozdulások elmúltával vizsgálóbizottságokat küldtek a problémás helységekbe. Háromtagú bizottságokat alakítottak. Az egyik bizottság a párttagok (az események közben tanúsított) magatartását vizsgálta, egy másik az állami intézményeken (Ideiglenes Bizottság, iskola, szövetkezet, kultúrház35) belüli (párt)aktíváét, a harmadik a kollektív gazdaságon belüli párttagokét, a negyedik a tömegszervezetek vezetőit, és egyúttal meg is kellett tisztítania a tömegszervezeteket a kulákoktól.36 Ez a négy bizottság alkotott egy brigádot. Két ilyen brigád dolgozott összesen 28 párttag részvételével.37 Ekkor már lezárult az erőszakos kollektivizálás időszaka, és előtérbe került az erőszakos cselekmények feltárásának szándéka. Az elkövetett erőszakos cselekmények kivizsgálására ezen bizottságoktól függetlenül létrehozták a Tartományi Pártkollégiumokat. Az itt készült jelentések meglepő részletességgel és tárgyszerűséggel írják le az atrocitásokat. A kivizsgálások során kiemelt szempont a hangadók, a megmozdulások szervezőinek felfedése és kizárásuk előkészítése.38 Másrészt a bizottságoknak javaslatokat kellett tenniük a helyzet rendezésére. A pártaktivisták egyrészt a kollektivek jobb anyagi támogatását, másrészt a megmozdulás hangadóinak megbüntetését javasolták. Ez lehetett munkahelyről való kizárás, ha állami munkahelyen dolgozott, vagy a kollektív gazdaságból való kizárás/kizáratás. (A hangadókat ki kellett záratni, azaz a kollektív tagságát rá kellett venni arra, hogy kizárják őket.39) A kizáratás a következőképpen történt: a lázongások lecsillapodása után agitátorok járták végig az illető helységet, és a kulákok kizárásához megfelelő hangulatot teremtettek.40 Névjegyzékeket állítottak öszsze a kizárandókról, majd a közgyűlés előtt „leleplezték” és kizárták őket. 1950. szeptember vége-1951 tavasza. A rejtett ellenállás A megmozdulások leverése után már nem volt lehetőség a nyílt ellenállásra. Ehelyett a rejtett ellenállás technikái terjedtek el. Ezek a következők voltak: 34 Raport asupra Gospodariei Colective din Regionaia Mureç unde s-a tntrebuintat metóde nejuste la organizare, keltezés nélkül, 1950. szeptember 26-a után. ANDJ Mureç, fond CRM-PCR, 12. dós. 97. f. 35 Plan de actiune ín vederea verificárii organizatiilor de baza çi organizatiilor de masa. ANDJ Mureç, fond CRM-PCR, 3. dós. 34. f. 36 Plan de muncâ al Comitetului [de Partid] Regional Mureç. ANDJ Mureç, fond CRM-PCR, dós. 3. 28. f. 37 ANDJ Mureç, fond CRM-PCR, dós. 3. 28-29., 33-36. f. 38 Plan de muncâ pentru consolldarea gospodáriilor agricole colective. ANDJ Mureç fond CRM-PCR, 3. dós. 33. f. 39 A Tartományi Pártbüró 1950. szeptember 26-i ülésén a tartományi első titkár felszólította a jelenlevőket, hogy azokban a kollektív gazdaságokban, amelyeket a szétesés veszélye fenyeget, győzzék meg a szegény- és középparasztokak, hogy kérjék a kollektív gazdaságban lévő kulákok kizárását. Proces-verbal dresat Tn ziua de 26 septembrie [1950] ín çedinja de Birou extraordinará. ANDJ Mureç, fond CRMPCR, 2. dós. 47. f. 40 1950. október 9-én egy másik Pártbüróülésen a tartományi első titkár felszólította a jelenlevőket, hogy állítsák össze a kollektív gazdaságokba befurakodott és kizárásra javasolt kulákok névjegyzékét. Ez egy részletes helyzetkimutatást tartalmazzon, és az okot, amiért az illetőt kuláknak tekintik. Proces-verbal dresat ín ziua de 9 octombrie 1950 ín çedinta de Birou extraordinará. ANDJ Mureç, fond CRM-PCR, 2. dós. 76. f.
