Bárdi Nándor - Simon Attila (szerk.): Integrációs stratégiák a magyar kisebbségek történetében. Somorja, 2005. június 9-10. - Disputationes Samarienses 7. (Somorja, 2006)
A társadalomalakítás és a kisebbségi társadalom
Kollektivizálás a Székelyföldön 1950-1951 283 Területi egység 1950. március 1— június 1. 1950. június 1- szeptember 30. Leendő31 Mv.-hely rajon/Marosvásárhely rajon 9 23 Leendő Régen rajon/ Régen rajon 1 3 Leendő E-szt.György rajon/Erdőszentgyörgy rajon 2 5 A leendő Maros tartomány területén lezajlott eseményekről egészen a tartomány megalakulásáig, 1950 szeptemberéig nincs elégséges iratanyag. Az erőszakos kollektivizálás időszakából főleg az akkori Kis-Küküllő megye területéről vannak adataink. Az iratanyagból mindenesetre kiderült, hogy az erőszakos kollektivizálás miatt 1950 szeptemberében megmozdulások kezdődtek a tartományban. Az alávetettek reakciója a nyílt ellenállás volt. Az elégedetlenség kirobbantója lehetett: A méltánytalanság. Radnóton a felhalmozódott elégedetlenséget az emberek kifosztása és a méltánytalan bánásmód robbantja ki. Ismereteink szerint az ellenállás közvetlen kiváltó oka az volt, hogy a radnóti kollektív gazdaságba előbb bekényszerítettek több, nagy földterülettel rendelkező, kulák minősítésű gazdát, majd pár nappal a felavatása előtt kizárták őket a kollektív gazdaságból úgy, hogy a földterületüket nem kapták vissza.32 A föld megvédésének szándéka. Oláhsályiban a lakosoknak tudomásuk volt a környező helységek megmozdulásairól, de ennek csak annyi lett a hatása, hogy nem mentek a kollektívbe dolgozni. A tömegtiltakozás akkor robbant ki, amikor traktorok érkeztek a faluba, hogy a kollektív tagosított földjét felszántsák. A megmozdulások egyik jellemzője a nők nagyszámú részvétele volt. A megmozdulás Radnóton tört ki szeptember 13-án. Ismétlődő tüntetések kezdődtek a kollektív ellen. A zavargások megfékezésére a Miliciát vezényelték ki. A megmozdulás Radnótról továbbterjedt Oláhkocsárdra, ahol tüntetni kezdtek a kollektív ellen úgy, hogy azt nem lehetett felavatni. Oláhkocsárdra a hír szeptember 16-án jutott el, de az elégedetlenség csak akkor tört ki, amikor az emberek kollektívbe tagosított földjét akarták felszántani. Szeptember 20-án a hetivásáron a kincsesiek is tudomást szereztek a megmozdulásokról. Ennek hatására hazatérve összegyűltek, és „megszervezték a nőket, hogy elpusztítsák a kollektív gazdaságot”. A tömeg az Ideiglenes Bizottság székházához ment, ahol a beiratkozási íveket követelték, hogy megsemmisíthessék azokat. Betörték az Ideiglenes Bizottság ablakait, az Ideiglenes Bizottság elnökét megverték, a pártszervezőt kivitték a faluból, de az, a hét késszúrás dacára a sötétben el tudott menekülni. Kerelőn, Kerelőszentpálon és Kutyfalván is voltak még „kisebb tüntetések” de ezekről az esemény említésén kívül semmi mást nem tudunk.33 Elszigetelt esetnek tekinthetők a nyárádszentmártoni gyújtogatások (itt szeptember 18-án a kollektív elnökének házát, 24-én a helybeli pártalapszervezet titkárának házát gyújtották fel). Királyfalván, Kiskenden pedig a kollektív munkáiban nem vett részt az elégedetlen tagság. 31 Az 1950. szeptember 10-én létrejött rajonokat alkotó településeket vizsgáltam. 32 Raport asupra Gospodáriei Colectlve din Regionala Mure? unde s-a Tntrebuintat metóde nejuste la organizare, keltezés nélkül, 1950. szeptember 26-a után. ANDJ Mure?, fond CRM-PCR, 12. dós. 97-98. f. és Raport asupra situatiei GAC ?i activitatea organizatiei de baza a GAC-ului din comuna Ernut, raionul Ludu? 1951 octombrie 8. ANDJ Mure?, fond CRM-PCR, 29. dós. 71-77. f. 33 Raport informativ cu privire la cercetárile fácute de Colegiul de Partid, 13 octombrie 1950. ANDJ Mure?, fond CRM-PCR, 2. dós. 104. f.
