Bárdi Nándor - Simon Attila (szerk.): Integrációs stratégiák a magyar kisebbségek történetében. Somorja, 2005. június 9-10. - Disputationes Samarienses 7. (Somorja, 2006)
A társadalomalakítás és a kisebbségi társadalom
280 László Márton Kivégzés. A félelemkeltés módozatai közül a kivégzések voltak a leghírhedtebbek. Maros megyében több embert végeztek ki. Valószínűleg a kollektivizálással kapcsolatos félelemkeltésért végezték ki 1950 augusztusában Udvarfalván Nagy László, Vadadon Kiss István,16 Mezőszilváson 1951-ben (?) Grindeanu loan17 kuláknak minősített gazdákat. Mezőszilváson az esemény után a helybeli pártalapszervezet titkára azzal fenyegetőzött, hogy aki nem áll be a kollektívbe, az úgy jár, mint a kulákok, ezzel nyilvánvalóan a megölt kulák esetére utalva. így az emberek félelemből iratkoztak be a kollektív gazdaságba.18 Fizikai bántalmazás. A helységből pár, kollektivizálásnak ellenálló gazdát a Miliciára vagy a Securitatéra vittek, ahol fizikai bántalmazással rákényszerítették őket a belépésre. Ezután hazaengedték őket, arra számítva, hogy elmesélik a velük történteket, és félelmében a többi helybeli is aláírja a belépési nyilatkozatot. Ez a számítás általában be is vált, de ez vált a kollektív ellenesség alapjává is.19 b) Kényszerítő módszerek Elbocsátással való fenyegetés. Az állami munkahelyeken dolgozó helybelieket (tisztviselők, tanügyi dolgozók, postai alkalmazottak) elbocsátással fenyegették, azok emiatt iratkoztak be a kollektív gazdaságba. (Földjeiket át kellett adniuk, és be kellett iratkozniuk a kollektív gazdaságba, annak ellenére, hogy csak a legritkább esetekben vettek részt a munkákban. Emellett a többi helybelit is győzködniük kellett, hogy álljanak be a kollektívbe.20) Zaklatás. Karhatalmi segédlettel éjszaka vitték a Néptanácsra az embereket, hogy a kollektív gazdaságba való belépésről meggyőzzék őket.21 A rokonság meggyőzésére kényszerítés. Azokat a köztisztviselőket, akiknek a kollektivizálandó helységekben rokonaik voltak, hétvégenként hazaküldték, hogy a rokonaikat győzzék meg, iratkozzanak be a kollektív gazdaságba.22 A tömeges kollektivizálás időszakában pedig addig nem térhettek vissza a munkahelyükre, amíg a szüleikkel alá nem íratták a belépési nyilatkozatot. Földtagosítás. A leendő kollektív gazdaság földjét egy tagban mérték ki, általában a falu legjobb minőségű mezőgazdasági területén. Akiknek itt volt földterületük, azoknak a falu határának más, gyengébb minőségű területén mértek ki földet. Emiatt sok gazda, akinek a tagosított területen volt földje, beiratkozott a kollektívbe. Fogva tartás. Oláhsályiban a pártszervező a Miliciára küldött néhány gazdát, akik nem akartak beiratkozni a kollektívbe. Őket 3-4 nap fogva tartás után engedték szabadon. Miután visszatértek a faluba, ellenvetés nélkül beiratkoztak a kollektívbe. Más helybeli gazdákat az Ideiglenes Bizottság székházában tartottak őrizetben. Backamadarason szeptember 21-én hét volt kulák (akkor középparaszt minősítésű) gazdát 16 Bakó József: Géppisztollyal lőtték le. Brassói Lapok, 2001. január 19. 6. p. és láncú, Gheorghe-Járáu, Virgiliu: Un episod din implicarea Securitäpi ín colectivizarea agricuiturii románéin. Anuarui tnstitului de Istorie 1998. Bucureçti, Editura Academiei Románé, Cluj-Napoca, 2000, 289-290. p. 17 Memoria-revista gándirii arestate, Nr 7., 141. 18 Raport 13 ianuarie 1951. ANDJ Mureç, fond CRM-PCR 165. dós. 72-73. f. 19 Oláhkocsárdon, Magyarkirályfalván. Raport asupra Gospodáriei Colective din Regionala Mureç unde s-a Tntrebuintat metóde nejuste la organizare, keltezés nélkül, 1950. szeptember 26-a után. ANDJ Mureç, fond CRM-PCR, 12. dós. 98. f. 20 Radnóton történt így. Raport asupra situate! GAC çi activitatea organizatiei de baza a GAC-ului din comuna Emut raionul Luduç, 8 octombrie 1951. ANDJ Mureç, fond CRM-PCR, 29. dós. 72. f. 21 Magyarkirályfalván. Uo. 22 ANDJ Mureç, fond Pretura Plâçii Miercurea Niraj (Nyárádszereda Járási Szolgabíróság) 24. dós. 2-3. f.
