Bárdi Nándor - Simon Attila (szerk.): Integrációs stratégiák a magyar kisebbségek történetében. Somorja, 2005. június 9-10. - Disputationes Samarienses 7. (Somorja, 2006)
A társadalomalakítás és a kisebbségi társadalom
Kollektivizálás a Székelyföldön 1950-1951 281 másfél napra, élelem nélkül bezártak az Ideiglenes Bizottság székházának pincéjébe, majd utána aláíratták velük a belépési nyilatkozatokat.23 Túszejtés. Magyarkirályfalván a leküldött pártszervező túszul ejtette az Ekésfront helyi szervezete elnökének feleségét és még egy helybeli nőt. Az Ideiglenes Bizottság székházában tartották őket fogva, hogy ezzel kényszerítsék a férjét, hogy az Ideiglenes Bizottság székházába jöjjön. Kilakoltatás. Székelykövesden az Ideiglenes Bizottság elnöke 8 középparasztot azzal fenyegetett, hogy ha nem iratkoznak be a kollektívbe, el kell hagyniuk a községet.24 Bátoson a betelepültek25 közül azokat, akik nem akartak beállni a kollektív gazdaságba, kilakoltatták a főút melletti házaikból, és a község más házaiba költöztették át. Itt, ha valaki hiányzott a kollektív gazdaságból egy munkanapot, akkor ezért a már meglévő munkanapjaiból levontak 5-6 napot.26 Kényszermunka. Radnóton az Ideiglenes Bizottság titkára nehéz fizikai munkára, úgynevezett „önkéntes” munkára küldte azokat a családokat, amelyek nem léptek be a kollektív gazdaságba. Ide nemcsak a férfiakat, hanem a nőket és gyerekeket is küldtek (például kőhordásra). Az itt dolgozóknak azt ígérték, hogy ha beiratkoznak a kollektív gazdaságba, többet nem kell menniük erre az „önkéntes” munkára.27 c) „Ösztönzéses" módszerek Földosztás. Minden föld nélküli család, amely beállt a kollektív gazdaságba, egy fél hektáros földterületet kapott. Ennek hatására sok nincstelen parasztcsalád is belépett a kollektív gazdaságba. Eleinte általában a rajoni központhoz közel fekvő helységekben alakítottak kollektiveket, mert ezeket könnyebben megközelíthették a rajoni központokból kiküldött aktivisták. Emiatt a főútvonalak mentén, egymás mellett fekvő helységekben alakítottak először kollektív gazdaságokat. így egymással érintkezve, tömbszerűen több közös gazdaság jött létre. Ilyen volt a Maros folyó melletti helységek tömbje (Radnót, Kerelő, Kerelőszentpál) és a Nyárád-völgyi települések (llencfalva, Csiba-Kápossztásszentmiklós, Folyfalva, Cserefalva, Ákosfalva stb.). 1.2. A kollektív gazdaság megalakítását követő intézkedések A kollektív megalakítása után a munkaszervezet kialakítására került sor.28 Ennek részei: A kollektív vezetőtanácsának megválasztása - ez egy 5-9 tagú testület volt, közülük választották ki a kollektív gazdaság alelnökét is. Az ellenőrző bizottság megválasztása - ennek nem lehettek tagjai más munkahelyen alkalmazott személyek. A munkaképes tagság brigádokba és munkacsoportokba szervezése - egyes helységekben a brigádok összeállításakor nézeteltérés támadt a tagság között, mert egyes, lus23 Raport despre situatia GAC din comuna Päsäreni, 7 octombrie 1950. ANDJ Mureç, fond CRM-PCR, dós. 12, 20-24. f. 24 Raport 21 octombrie 1950. ANDJ Mureç, fond CRM-PCR, 12. dós. 50. f. 25 A második világháború nyomán elment/elűzött szászok házaiba telepitetteket nevezték így. 26 Proces-verbal, dresat ín ziua de 20 octombrie 1950 în çedinta de birou al Comitetului Regional. ANDJ Mureç, fond CRM-PCR, 2. dós. 119. f. 27 Raport asupra situatiei GAC çi activitatea organizatiei de bazá a GAC-ului din comuna Ernut raionul Luduç, 8 octombrie 1951. ANDJ Mureç, fond CRM-PCR, 29. dós. 71-77. f. és Raport asupra Gospodáriei Colective din Regionala Mureç unde s-a íntrebuintat metóde nejuste la organizare, keltezés nélkül, 1950. szeptember 26-a után. ANDJ Mureç, fond CRM-PCR, 12. dós. 97-98. f. 28 Instructiuni privitor la índrumarea gospodáriilor agricole colective ce se vor da de cátre technicieni. ANDJ Mureç, Sfatul Popular ai regiunii Mureç Autonome Maghiare, 51/1952 dos. 31. f.
