Bárdi Nándor - Simon Attila (szerk.): Integrációs stratégiák a magyar kisebbségek történetében. Somorja, 2005. június 9-10. - Disputationes Samarienses 7. (Somorja, 2006)
A társadalomalakítás és a kisebbségi társadalom
LASZLO MARTON KOLLEKTIVIZÁLÁS A SZÉKELYFÖLDÖN 1950-1951 A hatalom és az alávetettek Tanulmányomban, a Székelyföldön (pontosabban az annak helyén alakult közigazgatási egységben, Maros tartományban, románul: Regiunea Mureç1), vizsgálom a kollektivizálás folyamatát. Kutatásom helyszíne az akkori Maros tartomány (ez a történeti Székelyföld nagyobb részét magába foglaló közigazgatási egység), a vizsgált időszak 1950-1951. Elemzésem tárgya a kollektivizálás folyamata. Ezen belül pedig a hatalom és az alávetettek által alkalmazott technikákat, ezek egymásra hatását és változását vizsgáltam. A Maros tartományi kollektivizálás folyamatának elhelyezéséhez, értékeléséhez szükséges a kollektivizálás országos, romániai történetével való összevetése. Ezért az alábbiakban röviden ismertetem a romániai kollektivizálás idevágó időszakának a történetét is. A regionális történések feltárásakor a konfliktusok és a konfliktuskezelési technikák „katalógusának” létrehozására törekedtem. 1. Az országos kollektivizálás Romániában a kollektivizálást a Román Munkáspárt Központi Bizottsága 1949. március 3-5-i plenáris ülésén hirdették meg.2 A kollektivizálás lezárásának pedig 1962 áprilisa tekinthető, ekkor jelentették be a kollektivizálás befejezését.3 A romániai kollektivizálás első időszaka az 1949-1952 éveket öleli fel. Az első időszak több szakaszra osztható. 1949. március 3-5-1950. június 15. Az első szakasz a Román Munkáspárt kollektivizálást bejelentő plenáris ülésétől (1949. március 3-5.) kezdődik. Ebben az időszakban, mint a Mezőgazdasági Bizottság vezetője, Ana Pauker irányította a kollektivizálást. Az időszak jellemzője, hogy viszonylag erőszakmentesen törekedtek a kollektivek megalakítására. Ana Pauker csak kevés kollektív felavatását engedélyezte, és csak ott, ahol teljesítették az előírt gazdasági követelményeket.4 A mezőgazdaság alacsony gépesítettségi foka egy másik ok volt ar1 1950. szeptember 10-én alakult meg Maros tartomány, 1952. szeptember 27-én pedig ebből a Maros- Magyar Autonóm Tartomány. 2 A Román Munkáspárt Központi Vezetősége 1949. március 3-5-i Határozata a párt feladatairól a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségének megerősítéséért és a mezőgazdaság szocialista átalakításáért folytatott harcban. Román Munkáspárt, 1949. 3 lonescu, Ghitá: Comunismul ín Románia. Bucure?ti, Litera, 1994, 373. p. 4 Azaz elegendő jó minőségű földterülettel, valamint munkaerővel rendelkezett. Tehát egyáltalán esély volt arra, hogy gazdaságilag működőképes lesz.
