Bárdi Nándor - Simon Attila (szerk.): Integrációs stratégiák a magyar kisebbségek történetében. Somorja, 2005. június 9-10. - Disputationes Samarienses 7. (Somorja, 2006)
A társadalomalakítás és a kisebbségi társadalom
Délszláv kolonizáció Alsólendva környékén a két világháború között 253 cselédei és szolgái kaptak agrárföldet végkielégítésként, valamint azok a föld nélküli, illetve nagyon kevés földtulajdonnal rendelkező magyarok kaptak földet, akik „lojális” állampolgárok voltak, gyermekeiket szlovén iskolába íratták, csatlakoztak a kormánypárthoz és az 1931-es népszámlálásnál szlovénnek vallották magukat.44 Az így földhöz jutott magyar származású személyek száma azonban elenyésző, és a kapott föld nagysága is csekély volt. 4. A kolonizáció mérlege A két világháború között végrehajtott Alsólendva környéki kolonizáció során a telepesek összesen 7 települést, ill. településrészt hoztak létre. Közülük két települést - Benice és Pince-major - önálló településként alakult, míg a maradék öt - Petesháza, Hídvég, Gyertyános, Kámaháza és Hosszúfalu - már korábban meglévő települések részeként jöttek létre. 3. táblázat. A Lendva-vidékre a két világháború között telepített telepes családok, valamint a családtagok száma és a számukra kiosztott agrárföld Település Családfők száma Családtagok száma A telepeseknek kiosztott agrárföld Pince-major 43 224 323 kát. hold 1 227 négysz. Gyertyános 38 186 280 kát. hold 533 négysz. Hidvéq 73 399 484 kát. hold 1 476 négysz. Benice 32 164 267 kát. hold 685 négysz. Petesháza 35 176 288 kát. hold 519 négysz. Hosszúfalu 12 55 90 kát. hold Kámaháza 21 101 178 kát. hold 287 négysz. Összesen 254 1 305 1 912 kát. hold 1 527 négysz. Forrás: AS 71, Esterházy, Fasc. 69., AS 71, Esterházy, Fasc. 68., AS 71, Esterházy, Fasc. 56. A településre, ill. településrészekre a levéltári források alapján 254 család telepedett összesen 1305 családtaggal, akik között 1912 kataszteri hold és 1527 négyszögöl földet osztottak szét (lásd a 3. táblázatot). A levéltári források részletes elemzése lehetővé teszi a telepesek származási helyének bemutatását is. Az adatokból kiderül, hogy a legtöbb telepes család - szám szerint 120 - a Muravidékről, a korábban Zala és Vas megyéhez tartozó szlovén falvakból érkezett Alsólendva környékére. Az egyébként Muravidék sík vidékéről származó kolonisták két településen, Gyertyánosban és Hídvégen telepedtek le nagyobb számban: az elsőben 37, míg a másikban 69 család. A Tengermellékről (Isztriával együtt) 111 család érkezett a Lendva-vidékre. A Tengermellékről, illetve az olasz fennhatóságú területekről érkező családok öt kolóniát - Petesházát, Benicét, Pincét, Hoszszúfalut és Kámaházát - hoztak létre és képeztek e településeken többséget a telepesek másik két csoportjával, a Muravidékről és Szlovénia egyéb vidékeiről származókkal szemben. Szlovénia más területeiről - néhány családtól eltekintve, akik Jugoszlávia más vidékeiről származtak - 23 család érkezett, akik a különböző kolóniákon szétszórtan kaptak birtokot a földreform során (lásd a 4. táblázatot). 44 AS 71, fasc. 54, Esterházy; Utrditev subjektov- Radmožanci, Genterovci, Mostje, Zamostje, Kamovci., AS 71, fasc. 69, Esterházy; Spisi agrarne direkcije in Banské úprave , Zemljiško knjižni sklepi , Odloki o utrditvi subjektov, Dodelitev zemljišč, zakupodaja in splošno. AS 71, fasc. 68, Esterházy; Dobrovnik in Žitkovci.
