Bárdi Nándor - Simon Attila (szerk.): Integrációs stratégiák a magyar kisebbségek történetében. Somorja, 2005. június 9-10. - Disputationes Samarienses 7. (Somorja, 2006)
A társadalomalakítás és a kisebbségi társadalom
248 Kovács Attila A kolonista településre csak folyamatosan érkeztek a telepesek, amit jól tükröznek a különböző időszakokban készült összeírások. A kolóniákról és a telepesekről 1928- ban végrehajtott részletes összeírásból kiderül, hogy 1928 szeptemberig Alsólendva környékén 5 kolonista település, illetve településrész alakult. Az öt kolóniába 153 telepes családot telepítettek le a hét év során, akik közé sorolták a máshonnan ideköltözött kolonistákat, a dobrovoljácokat, az optánsokat és helyi kolonistákat (autokolonistákat). A Lendva-vidéki telepes családok között 1287 kataszteri hold 602 négyszögöl földet osztottak szét a földreformot végrehajtó szervek, ami családonként átlag 8,4 kataszteri hold birtokot jelentett. 1. táblázat. A telepes családok száma és a számukra kiosztott bérletek nagysága 1928-ban Település Telepes családok száma Kiosztott agrárföld Pince 24 200 kataszteri hold 1 435 négyszögöl Hídvég 34 263 kataszteri hold 994 néqyszögöl Benice 32 296 kataszteri hold 1 067 négyszögöl Petesháza 30 277 kataszteri hold 293 négyszögöl Gyertyános 33 249 kataszteri hold 13 négyszögöl Összesen 453 1 287 kataszteri hold 602 négyszögöl Forrás: AS 71, fasc. 46, Esterházy; Úprava občine Gaberje. A Cserencsóci (Cserföldi) Földműves Szövetkezet Klekl Jožef vezetésével 1930-ban újabb kolónia létrehozásának kérelmével fordult a Földművelésügyi Minisztériumhoz és Sándor királyhoz. A kolóniát a dobronaki és a zsitkóci települések határában lévő kiirtott erdőterületen létesítették volna, amelyet a király iránti tiszteletből Petrovo Selonak (Péterfalva) szándékoztak elnevezni. A kérelmekben Klekl a telepítést szociális és gazdasági okokkal indokolta, de teljesen új momentumként jelent meg a muravidéki kolonizáció során a vallási kérdés. „A családok szlovén nemzetiségűek (mármint a kolonizációra kijelölt családok - K. A.). Az a körülmény, hogy a szlovének a magyar határra telepednének és ezáltal az utolsó magyar plébániát szlovén plébániára változtatnák, államvédelmi és nemzeti szempontból is nagyon fontos. Ezek az erdőkomplexumok ugyanis Dobronaktól a magyar határ felé terülnek el.”30 A miniszter azonban nem hagyta jóvá a Cserencsóci Földműves Szövetkezet kérelmét, mert a törvények tiltották az erdőirtások földreform számára történő felhasználását.31 Röviddel a földreformot lezáró törvény meghozatala előtt a Drávái Bánság Igazgatósága 1931 tavaszán összeíratta az Alsólendva környéki kolóniákat. Az Alsólendvai Járási Hivatal által tíz nap alatt elkészült jegyzéken a Pince, Benice, Petesháza, Gyertyános és Hídvég helységekben az adatfelvétel időpontjáig letelepedett kolonistákat tüntették fel. A jegyzékben rögzítették a családfenntartó nevét, a családtagok számát, a kapott föld nagyságát, a letelepedés időpontját és korábbi lakhelyét.32 30 AS 71, fasc. 55, Esterházy; Spisi agrarne direkcije in Banské úprave. Odloki o utrditvi subjektov, različne pritožbe glede zemljišča in zgradb 31 AS 71, fasc. 55, Esterházy; Spisi agrarne direkcije in Banské úprave. Odloki o utrditvi subjektov, različne pritožbe glede zemljišča in zgradb 32 AS 71, fasc. 69, Esterházy; Spisi agrarne direkcije in Banské úprave, Zemljiško knjižni sklepi, Odloki o utrditvi subjektov, Dodelitev zemljišč, zakupodaja in splošno.
