Bárdi Nándor - Simon Attila (szerk.): Integrációs stratégiák a magyar kisebbségek történetében. Somorja, 2005. június 9-10. - Disputationes Samarienses 7. (Somorja, 2006)
A társadalomalakítás és a kisebbségi társadalom
Délszláv kolonizáció Alsólendva környékén a két világháború között 249 2. táblázat. A telepes családok, valamint a családtagok száma és a számukra kiosztott agrárföld területe 1931-ben Település Családfők száma (ebből 1931. márc. 17-ig még nem telepedett le) Családtagok száma (a le nem telepedett családtagok száma) A telepeseknek kiosztott agrárföld (a még le nem telepedett családok számára kijelölt agrárföld) Pince 43 (4) 224 (26) 323 kát. hold 1227 négyszögöl (30 kát. hold 1523 négyszögöl) Gyertyános 38 (0) 186 (0) 280 kát. hold 533 négyszögöl Hídvég 73 (3) 399 (17) 484 kát. hold 1476 négyszögöl (12 kát. hold 961 négyszögöl) Benice 32 (0) 164 (0) 267 kát. hold 685 négyszögöl Petesháza 35 (0) 176 (0) 288 kát. hold 519 négyszögöl Összesen 221 (7) 1149 (43) 1644 kát. hold 1240 négysz. (43 kát. hold 884 négyszögöl) Forrás: AS 71, fasc. 69, Esterházy; Spisi agrarne direkcije in Banské úprave, Zemljiško knjižni sklepi, Odloki o utrditvi subjektov, Dodelitev zemljišč, zakupodaja in splošno. A 2. táblázatból megállapítható, hogy 1931. március 27-ig az Alsólendva környéki kolóniákban 221 telepes családot telepítettek le a hatóságok. A 221 család között 1644 kataszteri hold 1240 négyszögöl agrárföldet osztottak ki. A legnagyobb kolonista település Hídvég volt, amely 1931-ben 73 családot számolt egy híján 400 családtaggal, míg a legkisebb település az önálló kolonista faluként létrejött Benice volt. Benicén az összeírás pillanatáig 32 család telepedett le összesen 164 családtaggal. Az 1928 szeptemberében készült hasonlójellegű összeírás szerint az Alsólendva környéki településekre 153 kolonista családot telepítettek le, akik között 1287 kataszteri hold 602 négyszögöl agrárföldet osztottak ki. A két adatsorból megállapítható, hogy az eltelt három évben új kolonista település nem alakult, azonban a meglévő településekre új telepesek érkeztek - összesen 61 család, akik között természetesen további birtoktesteket osztottak szét az agrárhatóságok.33 A forrásból az is kiderül, hogy a 221 család közül 1931 márciusáig 7 család (43 családtaggal) még nem telepedett le a számukra kiutalt földön. A telepesek létszáma és a számukra kiosztott földek ismertetése mellett az összeírás megemlíti a letelepedésük időpontját és eredeti lakhelyét. Ezek szerint megállapítható, hogy a legtöbb kolonista 1925-ben, illetve az 1928-1931 közötti években telepedett le Alsólendva környékén. Klekl tevékenysége következtében a muravidéki szlovén falvakból a Lendva-vidékre 113 család érkezett, míg a tengermellékről és Isztriáról 88 család. Az egykori krajnai és dél-stájerországi tartományokból, valamint az ország más területeiről 13 telepes család érkezett 1931-ig. Az 1931-ig még le nem telepedett - de papíron már kiutalt földön - 7 család közül kettő volt muravidéki, egy Isztriáról származott (Tengermellék), míg négy családnak Szlovénia egyéb vidékeiről kellett volna Alsólendva környéki kolóniákra telepednie. A Muravidékről származó kolonisták túlnyomó többsége Hídvég és Gyertyános településeken alakított ki magának birtokokat és 33 Sajnos az 1931. március 27-én készült összeírás nem jelzi egyértelműen, hogy a családtagok száma takarja-e a családfőket is, vagy azokat önállóan vezették. Ennek ellenére nagy valószínűséggel állítható, hogy a családtagok alatt a családfők is szerepelnek, mivel ellenkező esetben - véleményünk szerint - a dokumentumokban ezt jelezték volna.
