Bárdi Nándor - Simon Attila (szerk.): Integrációs stratégiák a magyar kisebbségek történetében. Somorja, 2005. június 9-10. - Disputationes Samarienses 7. (Somorja, 2006)
A társadalomalakítás és a kisebbségi társadalom
244 Kovács Attila zött Bácska, Bánát és Szerémség területén 130 új települést hoztak létre a telepesek. Közülük 64 Bácskában, 42 Bánátban és 24 a Szerémségben van.15 A jugoszláv földreform nem vette figyelembe a nemzeti kisebbségeket a földosztásnál. A nemzetiségek kizárása a földreformból különösen a magyar nemzetiséget érintette érzékenyen az északi területeken, mivel épp a magyarság körében volt legmagasabb a földnélküliek és a 10 kataszteri holdnál kevesebb földdel rendelkező személyek száma, tehát azon személyeké, akik jogosultak lettek volna a földosztásban. Az első világháború előtti szerb királyság területét a földreform közvetlenül nem érintette, ott nem került sor földosztásra, a telepítések foiyamán azonban közvetve ez a vidék is érintve volt. A kolonizáció ugyanis a túlnépesedett szerb falvak lakosságának egy részét elszívta, és más vidékeken biztosított számukra földet.16 3. A kolonizáció kivitelezése Alsólendva környékén Az Alsólendva környéki telepítéseket három nagyobb szakaszra lehet bontani, ill. három nagyobb hullámban zajlottak (1921-22, 1925 és 1931-1932). Az első szakaszban tengermelléki menekültek két kolóniát alapítottak. A második szakaszban - 1925-ben - került sor a legnagyobb telepítésekre, melynek folyamán a Muravidékről származó szlovén telepesek két, már korábban meglévő település keretén belül hozták létre a kolóniákat, míg a Tengermellékről és az Isztriából származó kolonisták egy önálló települést alapítottak. A harmadik telepítési hullámra a harmincas évek elején került sor, amikor két településrészt hoztak létre a többségében Tengermellékről és az Isztriából származó telepesek. A telepítések számára a földet a földreform hatálya alá kerülő Esterházyak alsólendvai uradalmából biztosították, ill. az uradalom Lendva-vidéken található birtokrészeiből. Az Esterházyak Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz, azon belül Muravidékhez csatolt alsólendvai uradalma Juraj Demetrovió földművelésügyi miniszter 1932. június 25-én kibocsátott határozata értelmében 15 959 kataszteri hold 626 négyszögölt tett ki, amiből Lendva-vidéken 11 499 kataszteri hold 626 négyszögöl terült el.17 3.1. A kolonizáció első szakasza Az Alsólendva környéki kolonizációs tervekről az első híreket a sajtó közölte öt nappal Muravidék Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz való csatolása után - 1919. augusztus 12-én vonult be a jugoszláv hadsereg a vidékre -, amelyben tengermelléki szlovén menekültek telepítéséről írtak.18 A következő év májusában pedig már a muraszombati agrárhivatal19 első vezetője, Anton Štrekelj is támogatta a tengermelléki menekültek ko-15 Gačeša, Nikola: Opšta obeležja... i. m. 177. p. 16 Kovács Attila: Földreform és kolonizáció Lendva-vidéken a két világháború között. Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet (a továbbiakban: MNMI), Lendva, 2004, 185-186. p. 17 Arhiv Republike Slovenije (Szlovén Köztársaság Levéltára, a továbbiakban: AS) 71, fasc. 74, Esterházy; Supermaksimum, utrditev objektov in prepisi k zemljiški knjigi. 18 Jugoslavia, 1919. augusztus 17. 198/3. 19 A két világháború között háromszintű végrehajtói hálózat intézte az agrárkérdést és a telepítéseket a jugoszláv államban. A végrehajtói szint legmagasabb fokán a Földreformügyi Minisztérium állt, a diktatúra bevezetése után a Földművelési Minisztérium. A Földreformügyi Minisztérium végrehajtó szervei az agrárigazgatóságok voltak. Szlovénia területén a Ljubljanai Agrárigazgatóság volt illetékes, amely alá három - ljubljanai, maribori és a muraszombati - területi agrárhivatal tartozott. A Muraszombatban székelő területi agrárhivatalt - amely fennhatósága alá tartozott a Lendva-vidéki földreform kivitelezés is - 1923. május 16-án megszüntették, a hatáskörébe tartozó feladatokat a Maribori Területi Agrárhivatal vette át. A diktatúra bevezetése után a földreformmal és a kolonizációval kapcsolatos munka és döntési szint az újonnan létrehozott báni hivatalok hatáskörébe került, az esetleges viták eldöntésére és a kérdéses ügyek elintézésére viszont egy bizottságot hoztak létre a Földművelési Minisztériumban.
