Kontra Miklós (szerk.): Sült galamb? Magyar egyetemi tannyelvpolitika. Konferencia a tannyelvválasztásról Debrecenben, 2004. október 28-31. - Disputationes Samarienses 6. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)
II. Kitekintés
66 Hozzászólások dig ott csak arról van szó, hogy esetleg gyengébben fogják tanítani a matematikát vagy a földrajzot. A hozzáadó kétnyelvűséget én is ideális megoldásnak tekintem. De a magas szintű, stabil, hozzáadó kétnyelvűség kialakítása, alapjában véve, sajnos nem csak a kisebbségtől függ. Az egyetemen gyakorlatilag sok esetben tehetetlenek vagyunk már, mert nem volt meg az alapozás. Erdélyben mindenki tudja - tudomásom szerint ugyanez a helyzet Szlovákiában és máshol is -, hogy a román nyelvnek nincs módszeres iskolai oktatása. Tehát maga a román oktatáspolitika 85 éve akadályozza a román nyelv módszeres oktatását. Ez most már abból is érződik, hogy például Székelyföldről jönnek olyan hallgatók, akiket módszeresen tanítanak világnyelvre, és jobban tudják a világnyelvet, mint a román nyelvet. A román nyelvet és irodalmat ugyanazzal a programmal tanítják a magyaroknak, mint ami a román iskolákban van. Arra, amit Kontra Miklós mondott példaként, hogy a Székelyföldön az volna kívánatos, hogy esetleg a közoktatásban, általános oktatásban túlsúlyban román nyelvű oktatás legyen,2 erre volt egy katasztrofális kísérlet a ’80-as években - de gondolom nem ilyesmire gondolt Miklós. Amikor Ceauçescu az utolsó éveiben, tehát úgy öt év alatt kb. háromezer magyarul nem tudó, román pedagógust zúdított a Székelyföldre, mindenféle szakpárra, az teljes katasztrófa volt, mert nem az lett belőle, hogy a diákok jobban megtanultak románul, hanem elidegenedtek az iskolától. Mivel a tanár nem tudott beszélni a tanulókkal. Nyilván nem erre gondol Miklós, hanem arra, hogy a Székelyföldön igenis lehetne hatékonyan tanítani a román nyelvet. Azt is el tudnám képzelni, hogy akár nyári szünidőben, már óvodás korúaknak, román nyelvű, vagy angol nyelvű tábort lehetne szervezni. Nagyon sokféle lehetőség volna ilyesmire. 2 Utalás Garcia azon ábrájára, amely szerint a kétnyelvűség kialakulásának kezdeti szakaszában kívánatos, hogy a társadalmi és iskolai nyelvhasználat kiegészítse egymást, lásd a 33. lapon.
