Kontra Miklós (szerk.): Sült galamb? Magyar egyetemi tannyelvpolitika. Konferencia a tannyelvválasztásról Debrecenben, 2004. október 28-31. - Disputationes Samarienses 6. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)
II. Kitekintés
Két- és kisebbségi tannyelvű egyetemek Kanadában 61 3. Az oktatás nyelvi jogi szabályozása A nyelvi központú demográfiai bemutatás után érthetővé válik, miért hasznos, hogy a kanadai nyelvi jogi szabályozás nagy teret enged a tartományi kormányoknak a szövetségi nyelvi jogi rendelkezéseken túl. Mint a bevezető részben említettem, Kanada szövetségi szinten kétnyelvű 1969 óta. Ez az állampolgárok életében azt jelenti, hogy a szövetségi rendelkezés alá eső épületekben, irodákban saját hivatalos nyelvüket használhatják: mindig lesz például a postán, vagy a vámvizsgálatnál egy „français / English” feliratú tábla, jelezvén, hogy ott a kisebbségi nyelvet is beszélő ügyintéző dolgozik. Szövetségi területnek számít még például a határőrség, a repterek, a légi irányítás, Kanada egyik leggyakoribb szimbóluma a lovasrendőrség (Royal Canadian Mounted Police), és a parlament. Egyrészről tehát az állampolgár joga itt bármelyik hivatalos nyelvet használni, másrészről azonban a hivatal kötelessége kétnyelvű és/vagy kisebbségi nyelvű alkalmazottat felvenni a kellő számban. Ezért ún. kétnyelvű állásokat hoztak létre (az idők folyamán ezek száma egyre növekszik), amit csak úgy lehet betölteni 2004. április 1-től, ha a megállapított nyelvi szinten beszél a leendő alkalmazott.5 A nyelvi szintet három szempont alapján állapítják meg: olvasás, írás, és szóbeli kommunikáció terén lehet valaki kezdő (A), középhaladó (B), vagy haladó (C), a két hivatalos nyelv tekintetében. Egy CBC/CBC állás például azt jelenti, hogy itt egyforma szinten kell tudni olvasni, írni, és szóban kommunikálni bármely hivatalos nyelven, a jelentkező anyanyelvétől függetlenül. Nyelvpótlék jár a kétnyelvű szövetségi alkalmazottaknak, ám ennek összege nem túl inspiráló (évi 850 CAD). Az 1982-ben bevezetett Kanadai szabadságjogok kartája rendelkezik az alapvetőbb nyelvi jogokról. 23. cikkelye helyezi tartományi jogkörbe az oktatást, így az oktatás nyelvét is. Ez a cikkely rendelkezik arról, hogy kisebbségi nyelvű oktatást (általános és középiskolában) köteles a tartományi kormány biztosítani ott, ahol a „számok ezt megkívánják” - sok vitára adva okot ezzel a megfogalmazással. Ami az egyetemeket illeti, külön szabályozás nem vonatkozik rájuk. Az 1980-as évektől kezdve a fő változás Kanada nyelvi politikájában az, hogy a „tűrés” helyére a kifejezett „támogatás” kerül, már ami a hivatalos nyelvi kisebbségi közösséget jelenti. Mivel a bevándorlás eredményeképp a kanadai társadalom nagyon sokszínűvé vált, a multikulturalizmust fogadták el nemzeti politikai elvként, a különböző népcsoportok jelenlétét kezelendő. 5 Ez előtt az időpont előtt, türelmi idő járt a nyelvileg nem elég képzett alkalmazottnak.
