Kontra Miklós (szerk.): Sült galamb? Magyar egyetemi tannyelvpolitika. Konferencia a tannyelvválasztásról Debrecenben, 2004. október 28-31. - Disputationes Samarienses 6. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)
II. Kitekintés
56 Szabó-Gilinger Eszter Kanada tíz tartományból1 és két területből álló államszövetség, a Brit Nemzetközösség tagja. Szövetségi szinten két hivatalos nyelve van, az angol és a francia. A tartományok többségének ezzel szemben kizárólag az angol a hivatalos nyelve, azonban Québecben csak a francia hivatalos, Új-Brunswick pedig az egyetlen kétnyelvű tartomány. Az ország történetében keresendő a magyarázat erre a sokszínű nyelvi jogi szabályozásra.1 2 Az ország európai eredetű történelmének kezdetén, a XVI. század közepén a francia ajkú népesség volt többségben, akik a mai Québec és Új-Skócia ill. Új-Brunswick területén éltek. A folyamatos angol ajkú betelepülés demográfiai veszélyt nem jelentett a francia ajkúak számára, ám a párizsi békeszerződés értelmében az angol ajkú elit vette át a vezetést 1763- at követően, így kerültek végül politikailag hátrányba a francia ajkúak. Az amerikai függetlenségi háborúból érkező lojalisták azonban számszerűen is többségi helyzetbe hozták az angol ajkúakat. Az angol uralom alatt a francia ajkúak megőrizték nyelvüket, jogrendszerüket és kultúrájukat, bár nyelvmegőrzés szempontjából a tömbben élők jobb helyzetben voltak. Mivel nem egy tartományban éltek és élnek a francia ajkúak, így nem azonos a társadalmi helyzetük, megítélésük, és problémáik forrása, ezért nehézséget okoz az érdekérvényesítés számukra, akár szövetségi, akár tartományi szinten. A korai és XX. század előtti történelemhez képest jelentős különbségként jelentkezett a XX. században a nagyarányú európai és nem-európai eredetű bevándorlás. Ekkorra az angol számszerű és politikai/gazdasági többségi nyelvvé vált az észak-amerikai kontinensen, így a bevándorló közösségek a legtöbb esetben ezt választották a két lehetséges hivatalos nyelv közül, így csökkentve a francia ajkú közösség számarányát az országon belül. Ehhez még az a demográfiai változás is hozzájárult, hogy míg az 1960-as évekig a francia ajkú családok hagyományosan sok gyereket neveltek (a 8-10 gyerek kifejezetten nem volt ritka, különösen Québecben), az 1960-as évekre jellemző, ún. csendes forradalom (bővebben Id. Vígh 1997) hirtelen politikai/kulturális/gazdasági változást hozott, melynek egyik eredményeképpen drasztikusan csökkent a természetes szaporulat (részletes statisztikai elemzést Id. de Vries 1994). 1 A 10 tartomány az ábrákban használt rövidítésükkel angolul és franciául: Ontario (ON), Quebec - Québec (QU), British Columbia - Colombie-Britannique (BC), Alberta (AL), Manitoba (MA), Saskatchewan (SA), Nova Scotia - Nouvelle-Écosse (NS), New Brunswick - Nouveau-Brunswick (NB), New Foundland-Terre-Neuve (NF), Prince Edward Island -île-du-Prince-Édouard (PE); a két terület: North West Territories - Territoires du Nord-Ouest (NW) és Yukon (YU). 2 Nyelvi közösségeket a középpontba állító kanadai történelem összefoglalót, Id. Heller 1994 és Mackey 1998.
