Kontra Miklós (szerk.): Sült galamb? Magyar egyetemi tannyelvpolitika. Konferencia a tannyelvválasztásról Debrecenben, 2004. október 28-31. - Disputationes Samarienses 6. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)

I. Bevezetés

22 Kontra Miklós nak elképzelni, a kisebbségiek meg csakis ilyet láttak a Trianon óta eltelt év­tizedekben.) Ha „szenvedéstörténeti" szempontból6 tökéletesen értem is ezt a magyar véleményt, nyelvészként csakis hibásnak tarthatom. Hogy miért, annak megválaszolását kezdhetném egy politikai érvvel. A mérvadó nemzetközi ajánlások, például A nemzeti kisebbségek oktatási jo­gairól szóló hágai ajánlások, amit az EBESZ kisebbségi főbiztosa tett közzé 1996-ban, expressis verbis kimondják, hogy „A nemzeti kisebbségekhez tar­tozó személyek identitás-megőrzési joga teljes egészében csak úgy valósul­hat meg, ha az oktatási folyamat során anyanyelvűket kellő mértékben elsa­játíthatják.” De ehhez rögvest hozzáteszik, hogy „Ugyanakkor a nemzeti ki­sebbségekhez tartozó személyek felelőssége integrálódni a szélesebb társa­dalmi közösségbe a hivatalos nyelv kellő mértékű elsajátítása által.” (Hágai ajánlások, 1. pont) Ugyanezt az elvárást fogalmazza meg a legjobb olyan tervezet, amit egy Nyelvi Emberi Jogi Nyilatkozat reményében szövegezett meg a kisebbségi nyelvi jogi kérdések első számú nemzetközi szaktekintélye, Töve Skutnabb- Kangas (1999: 7, saját fordításom, K.M.): „Egy Nyelvi Emberi Jogi Nyilatkozatnak egyéni szinten a következőket kell ga­rantálnia az anyanyelv(ek) vonatkozásában Mindenki • azonosulhat az anyanyelvével (vagy anyanyelveivel) úgy, hogy azt má­sok elfogadják és tiszteletben tartják • tökéletesen megtanulhatja az anyanyelvét mind szóban (ha ez fizio­lógiailag lehetséges), mind írásban (ez azt feltételezi, hogy a kisebb­ségek a saját nyelvükön részesülnek oktatásban) • használhatja az anyanyelvét (anyanyelveit) a legtöbb hivatalos hely­zetben (beleértve az iskolát is). más nyelvek vonatkozásában • mindenki, akinek az anyanyelve nem hivatalos nyelv abban az ország­ban, ahol lakik, kétnyelvűvé (vagy háromnyelvűvé, ha két anyanyelve van) válhat az anyanyelvén és a(z egyik) hivatalos nyelven (saját vá­lasztása szerint). 6 Bárdi Nándor kifejezése (2004: 10).

Next

/
Thumbnails
Contents