Kontra Miklós (szerk.): Sült galamb? Magyar egyetemi tannyelvpolitika. Konferencia a tannyelvválasztásról Debrecenben, 2004. október 28-31. - Disputationes Samarienses 6. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)
I. Bevezetés
Tannyelv, (felső)oktatás, nyelvpolitika 23 a nyelvek egymás közti viszonya vonatkozásában • az anyanyelv bármely cseréje önkéntes és nem kényszerített (beleértve ebbe azt, hogy az érdekeltek tisztában vannak a nyelvcsere hosszú távú következményeivel). az oktatási haszon vonatkozásában • mindenki egyformán profitálhat az oktatásból, anyanyelvétől függetlenül.” Az anyanyelven történő oktatás mellett száll síkra az UNESCO is (pl. Education in a multilingual world), és a kisebbségi nyelvű felsőoktatást bátorítja A regionális vagy kisebbségi nyelvek európai kartája (8. cikk, e) pont) és a Hágai ajánlások is (17. és 18. pont). A kisebbségi egynyelvűség, illetve a többségi nyelv gyenge tudása ellen szól azonban az is, hogy ez bizony jelentős társadalmi és gazdasági hátrányokkal is járhat a kisebbségi emberek számára. Ha a Székelyföldön nagyon gyenge színvonalú a román nyelv tanítása s a székely gyerekek gyengén tudnak románul, az gátolja társadalmi érvényesülésüket. Péntek János (2004a: 425) a tudományos utánpótlásról írja, hogy „a felvételi vizsgákon és a képzésben döntővé válhat a jelölt román szaknyelvi kompetenciája a szaktudományi kompetenciájával szemben." Az ilyen eset nyilvánvalóan nyelvi alapú diszkrimináció, tehát elítélendő. Tenni ellene azonban nemcsak a diszkrimináció (lingvicizmus) megszüntetésével lehet, hanem - s erről ritkábban szoktunk szót ejteni - azzal is, hogy a felvételiző jól megtanul románul, s nem ad módot a nyelvi alapú diszkriminációra. Kétnyelvű egyetemek Európában s másutt Az 1. táblázat vázlatosan bemutatja néhány külföldi kétnyelvű egyetem tannyelvhasználatát. Ezek egy része stabil kétnyelvűségben működő egyetem (pl. a svájci Fribourg, a kanadai Ottawa), más részük instabil kétnyelvűségben működik, vagyis olyan vidéken, ahol a helyi hatóságok a kisebbségi nyelv hosszú távú beolvasztását veszik célba. A ciprusi és a hongkongi egyetem kivételével az adatok a 2000 márciusában Bukarestben, a kétnyelvű egyetemekről rendezett UNESCO szeminárium (lásd pl. Dudik 2000) publikált tanulmányaiból valók.
