Kontra Miklós (szerk.): Sült galamb? Magyar egyetemi tannyelvpolitika. Konferencia a tannyelvválasztásról Debrecenben, 2004. október 28-31. - Disputationes Samarienses 6. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)
III. A Kárpát-medence magyar nyelven (is) oktató felsőoktatási intézményeinek gyakorlata
216 Gábrityné Molnár Irén rosabbak pedig az egyetemi karokon vannak. Magyarul tudó tanársegédek bizony nem igen jelentkeznek, tehát hiányzik az utánpótlás. 5. táblázat. Magyar oktatói megoszlás szakok szerint (nem karok szerint) - (2000/2001) Szakma / szak Magyar oktató Magyar oktatók százalékos megoszlása (kerekítve) Összesen 203 100 Mérnök (műszaki) 41 20 T ermészettudomány 35 17 Orvos 34 16 Bölcsész 24 11 Tanító, óvónő 21 10 Közgazdász 20 10 Mezőgazdász 20 10 Jogász 12 6 Testnevelő 5 2 Művészet 2 1 Részben kielégítő a felsőoktatási káderek száma a mérnöki, természettudományi és az orvosi szakon. Sajnos ezeknek a kádereknek az utánpótlása már gond, mert diplomázás után, külföldre távozáskor, a potenciális tanárok űrt hagynak maguk mögött. Nagy a hiány a jogi és minden társadalomtudományi szakon. A pedagógusképzésben és más humán tudományok terén fontos a magyar felsőoktatókat pótolni. 1.5. A felsőoktatásban tanuló magyarok területi eloszlása (2002/2003) A Tartományi Oktatási és Művelődési Titkársághoz befutott adatok alapján a vajdasági állami felsőoktatási intézményekben a magyar nemzetiségű hallgatók számának eloszlása helységek szerint a következő: legtöbben Szabadkán tanulnak (egyetemisták, főiskolások és kihelyezett tagozatosok), majd Újvidéken, ahol az egyetemisták száma jóval nagyobb a főiskolásokétól. Az 1. ábra arra figyelmeztet bennünket, hogy a magyar fiatalok szívesen tanulnak anyanyelvükön, viszont egyetemi szinten nincs elég magyar tagozat.