Kontra Miklós (szerk.): Sült galamb? Magyar egyetemi tannyelvpolitika. Konferencia a tannyelvválasztásról Debrecenben, 2004. október 28-31. - Disputationes Samarienses 6. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)

III. A Kárpát-medence magyar nyelven (is) oktató felsőoktatási intézményeinek gyakorlata

A magyar vagy multietnikus egyetem alapításának indoklása a Vajdaságban 217

1. ábra. Főiskolások és egyetemisták száma a Vajdaságban

2. A pedagógusképzés és a pedagógushiány

1993-ban az egész Szerb Köztársaság területén áttértek a négyéves egyetemi szintű tanítóképzésre, ami a hivatalos szerveknek alkalmul szolgált, hogy a magyar nyelvű tanítóképzést Szabadkáról Zomborba helyezzék át, noha ehhez több alapvető követelmény (feltétel) nincs meg (nincs megfelelő gyakorlóiskola, könyvtár stb.), sőt Zombor vonzásterülete a magyar fiatalok számára kicsi. A magyar beiratkozottak száma jelentősen megcsappant, és a magyar ajkú hallgatók kevés tantárgyat tanultak magyarul. Miután 1997-ben Szabadkán megnyílt a Zombori Tanítóképző Kar kihelyezett tagozata, magyar nyelven az egyetemisták száma újra emelkedett (Id. 6. táblázat). Mindez sürgette a magyar tanítóképzés mielőbbi visszahelyezését Szabadkára. A szabadkai önkormányzat 2003 elején kérvénnyel fordult a Tartományi Oktatásügyi Titkársághoz egy önálló Pedagógiai Kar megnyitása érdekében. Tartományi döntés alapján 2004 augusztusában újra regisztrálták a Tanítóképző Kart, de hallgatót még nem írtak be.

Sajnos, a többi vajdasági fölsőoktatási intézményhez hasonlóan, a Tanítóképzőben is gondot okoz a magyar ajkú tanárok biztosítása. A saját tanárállománya mellett a Kar jelenlegi kihelyezett tagozata más karokról is alkalmaz vendégelőadókat (elsősorban a Bölcsészeti Karról és a szabadkai felsőoktatásból). A szabadkai magyar kihelyezett tagozat működését egy szerb referens segíti, de koordinátora nincs.