Kontra Miklós (szerk.): Sült galamb? Magyar egyetemi tannyelvpolitika. Konferencia a tannyelvválasztásról Debrecenben, 2004. október 28-31. - Disputationes Samarienses 6. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)

III. A Kárpát-medence magyar nyelven (is) oktató felsőoktatási intézményeinek gyakorlata

A magyar vagy multietnikus egyetem alapításának indoklása a Vajdaságban 215

4. táblázat. A magyar hallgatók megoszlása szakmák szerint a vajdasági állami felsőoktatásban

Szakma / szak (2000/2001)

Összes

hallgató

Magyar

hallgató

Összes hallgatói létszámhoz viszonyított százalékos arány

Összesen

44 421

2803

6,31%

Mérnök (műszaki)10 735

862

8,03%

Közgazdász, üzleti szakok

10 948

604

10,95%

Tanító, óvodai nevelő

2 996

343

11,45%

Bölcsész

3 619

254

7,02%

T ermészettudomány

3 650

235

6,44%

Orvos

3 090

164

5,31%

Mezőgazdasági

3 637

146

4,01%

Jogász

4013

97

2,42%

Művészet

696

61

8,76%

Testnevelő

1 037

37

3,57%

A 4. táblázatban szereplő adatokból kiemelhető:

• A legtöbb magyar hallgató a közgazdász-, mérnöki (műszaki) és pedagógiai képzésben vesz részt, amiben nyilván szerepet játszik a képzések földrajzi közelsége is (Szabadka és részben Újvidék).

• A pedagógusképzés területén is nagyobb arányban vesznek részt a magyar nemzetiségűek (főleg a tanítóképzés esetében), ez azonban mégsem jelenti azt, hogy a magyar nyelvű oktatók kérdése megoldott lenne, hiszen egyrészt ezek a hallgatók nem magyar nyelven tanulnak (tanárképzés a Természettudományi-Matematikai Karon), másrészt pedig ez egyenlőtlenül oszlik el az óvodapedagógus és a középiskolai tanárképzés között, míg előbbinél kielégítő a pedagógusok száma, az utóbbinál egyes szakok esetében már súlyos tanárhiány tapasztalható.

• A jogászképzés területén, sőt az egyes bölcsészeti szakokon (szociológia, pszichológia, történelem) és a mezőgazdasági képzésben is a magyar hallgatók alulreprezentáltságával találkozunk.

Konklúzió: A szakválasztás során a hallgató szakmai érdeklődése mellett döntő az oktatási intézmény közelsége, sőt tannyelve is.

A Vajdaságban egyetemi karokon és főiskolákon munkaviszonyban levő magyarul beszélő tanárok és tanársegédek száma nem túl nagy (207), hiszen a vajdasági lakosság összetétele alatt van: a főiskolákon a tanárok 17,13%-a magyar, az összes egyetemi tanárnak pedig csak 7,74%-a magyar (Id. 5. táblázat). A tanárok életéveik szerint fiatalabbak a főiskolákon, a ko-