Kontra Miklós (szerk.): Sült galamb? Magyar egyetemi tannyelvpolitika. Konferencia a tannyelvválasztásról Debrecenben, 2004. október 28-31. - Disputationes Samarienses 6. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)

III. A Kárpát-medence magyar nyelven (is) oktató felsőoktatási intézményeinek gyakorlata

198 Hozzászólások Kovács Magdolna: A svéd egyetemen kötelező finn nyelvvizsgát is tenni A tegnapi előadásom után és különösen Orosz Ildikó kommentárja után úgy tűnt, hogy a finn példa olyan messzire van az ittenitől, illetve a határainkon túlitól, mint Makó Jeruzsálemtől. De ez talán, ahogy hallgattam az előadásokat, igazából nem így van. Tényleg messze van abból a szempontból, hogy ott egy korábbi uralkodó ki­sebbségről van szó, amelynek sikerült sok mindent megőriznie. És abból a szem­pontból is különbség van, hogy a többség - legalábbis hivatalos szinten - pozitívan viszonyul a kisebbséghez. Viszont ha az egyetemi gyakorlatot nézem, szerintem nincs olyan nagy különbség. Hadd meséljem el azt, ami az előadásomból nem de­rült ki, hogy az Ábo Akademin, tehát a svéd nyelvű egyetemen, például finn szakra- és ez hasonlít a kárpátaljai magyarra, vagy legalábbis a beregszászira -, finn szak­ra olyanokat vesznek fel, akik vagy svéd anyanyelvűek, vagy majdnem tökéletesen kétnyelvűek. Tehát ők fogják tanítani a svéd anyanyelvű diákokat majd az iskolában finnre. Ők tehát tökéletesen tudják azt, hogy mit kell nekik megtanítani finnül. És a tanszéken nagyon figyelnek arra módszertanilag, hogy kiemeljék a svéd és a finn nyelv különbségének a sajátosságait, hogy tudják, mik azok az úgynevezett hibák, amik állandóan előjönnek. A másik dolog az - én nem tudom, hogy jó-e a kötelezőség vagy nem, Finnország­ban minden kötelező, vagy nem kötelező - tehát szépen minden elő van írva, hogy ezt kell csinálni, azt kell csinálni, vagy nem kell csinálni. A svéd nyelvű egyetemen kötelező finn nyelvvizsgát is tenni. Mindenkinek. Nemcsak a finn szakon levőknek, hanem az összes többinek is. Viszont toleránsán bánnak ezzel, tehát azt hiszem, hogy a második évfolyam után kell ezt letenniük. Az ott tanuló finn nyelvűeknek is kötelező letenniük egy svéd nyelvű vizsgát. Itt is toleránsak, azt hiszem, a második évfolyam végén, kb. két-három év alatt, tehát anélkül nem kaphatják meg a diplo­mát. Hogy ezt hogy tanulják meg, magánúton-e vagy pedig a meglevő lektorátuson- mert ilyen is van -, tehát a lektorátus biztosítja azt, különböző szinteken. Van kez­dő finn nyelvű tanfolyam, és van magasabb szintű finn nyelvű társalgás stb. Aztán sajnos itt jutunk el oda, hogy mindez pénz kérdése nyilván. Ugyanaz van, mint az idegen nyelvi lektorátusokon: kötelező legalább egy idegen nyelvből vizsgát tenni, például a Helsinki Egyetemen is. Erre vannak lektorátusok, de más formában is megszerezhetik, mert a középiskolás idegennyelv-oktatás jó, tehát van, akinek már elég az a középiskolás idegennyelv-oktatás, amit ott megtanult. De mindenesetre egy ilyen fajta vizsgát le kell tennie. Nem tudom, hogy jó recept-e vagy nem, de ilyen gyakorlat van Finnországban.

Next

/
Thumbnails
Contents