Kontra Miklós (szerk.): Sült galamb? Magyar egyetemi tannyelvpolitika. Konferencia a tannyelvválasztásról Debrecenben, 2004. október 28-31. - Disputationes Samarienses 6. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)
III. A Kárpát-medence magyar nyelven (is) oktató felsőoktatási intézményeinek gyakorlata
A magyar nyelvű felsőoktatás jelentősége a kárpátaljai magyarok számára 177 A kárpátaljai magyarság képzettségi helyzetét leginkább az 1989-es népszámlálási adatok tükrözik (3. táblázat). 3. táblázat. Képzettségi mutatók. Az egyes kárpátaljai nemzetiségek 1000 főre kiszámított iskolázottsági mutatói az 1989. évi népszámlálási adatok alapján (Forrás: Mihovics 1997: 49, Marina 1997: 114) Felsőfokú Befejezetlen felsőfokú Szakközépiskola Középiskola Általános iskola Elemi iskola Orosz 246 25 267 310-34 Ukrán 68 10 149 367 218 145 Szlovák 88 12 157 385 101-Magyar 37 7 98 427 264 155 Román 17 3 38 208 451 181 Cigány 7 97 431 387 A problémák ismeretében az 1989-ben alakult Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) alapításakor prioritásként fogadták el a magyar nyelvű oktatás és felsőoktatás fejlesztését. Az első években az 1972-es beadvány elveit igyekeztek megvalósítani, vagyis hogy az Ungvári Állami Egyetemet nyilvánítsák kétnyelvűvé, szervezzenek külön magyar kart. Ennek érdekében az 1991-ben létrejött és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséggel együttműködő szakmai szervezet, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) kezdeményezte alcsoportok indítását az egyetem matematika és fizika karán. Az alcsoportokat konzultációs jelleggel beindították, de az egyetem normatív módon nem rendezte, vagyis alapszabályába nem iktatta be létezésüket, és a felvételik után csak abban az esetben járult hozzá, hogy szaknyelvi kurzust hallgassanak, ha legalább tíz jelentkező volt erre a szakra. A KMPSZ a konzultációkat vezető tanárok tiszteletdiját megpályázta az Illyés Közalapítványnál, mert az egyetem nem vállalta fel a pótköltségeket, a tanárok viszont ezen feltétel mellett vállalták a feladatot. A kezdeti lelkesedés két éven belül elmaradt és megszűntek a konzultációk, mert az állandó bizonytalanság és az egyetemi tanárok részéről tapasztalható érdektelenség, valamint az, hogy a diákok póttehernek tekintették a kurzusokat, elfojtották az ügyet, nemhogy felkarolva kiteljesítették volna. 1992-ben a KMPSZ kidolgozta a magyar nyelvű oktatási rendszer koncepcióját. A realitások és lehetőségek figyelembe vételével a KMKSZ és KMPSZ 1993-ban a Beregszászi Városi Tanáccsal közösen kezdeményezte egy alapítványi felsőoktatási intézmény létesítését, amire az új ukrán oktatási törvény lehetőséget biztosított. A Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola 1994-ben kezdte meg a működését, mint a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola kihelyezett tagozata. Kétévi hivatali hadakozás után a KMKSZ hathatós politikai támogatásának és helyzetfelismerésének köszönhetően 1996-ban bejegyezték a Kárpát-
