Kontra Miklós (szerk.): Sült galamb? Magyar egyetemi tannyelvpolitika. Konferencia a tannyelvválasztásról Debrecenben, 2004. október 28-31. - Disputationes Samarienses 6. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)
III. A Kárpát-medence magyar nyelven (is) oktató felsőoktatási intézményeinek gyakorlata
178 Orosz Ildikó aljai Magyar Tanárképző Főiskolát (KMTF), mint önálló felsőoktatási intézményt. A Főiskolát az első kibocsátás évében 2001-ben sikeresen akkreditálták, így ez az intézmény lett az első olyan magyar felsőoktatási képzési hely a határon túli magyarok életében, amely integrálódott a többségi nemzet oktatási rendszerébe, az ukrán állami felsőoktatási intézmények diplomáival egyenértékű diplomát ad ki végzőseinek. A helyi magyar közösség számára, különösen azoknak, akik szociálisan hátrányos helyzetűnek számítanak a területen, az egyetlen továbbtanulási lehetőség, mert míg az alapítvány az OM támogatásával és egyéb pályázati úton elő tudja teremteni a fenntartás költségeit, nem költségtérítéses. Igaz, a hallgatók ösztöndíjat nem kapnak, mert az ukrán állam anyagilag nem támogatja az intézményt. A kilencvenes évek elején az Ungvári Állami Egyetem elvesztette monopol helyzetét a felsőoktatás területén, mert a kárpátaljai nagyobb városok létrehozták saját intézményeiket. Az állami felsőoktatási intézményekben a hallgatók mintegy fele költségtérítéses, ami az intézmények alulfinanszírozásával magyarázható. A költségtérítéses képzések éves dija 300-1000 USD között van, míg a minimálbér 50 USD volt 2004-ben Ukrajnában. A felvételiket jellemző hátrányos helyzet miatt (az UÁE kivételével, ahol részben fordítják a feladatokat, mindenütt ukrán nyelven és nyelvből kell felvételt tenni a jelentkezőknek, míg az ukrán oktatási feltételeit a nemzetiségek számára nem vagy nem megfelelően biztosítják) a magyar érettségizők széles rétege kirekesztődik a felsőoktatásból. A kárpátaljai felsőoktatási intézményekben tanuló magyar nemzetiségűek aránya nem éri el a kárpátaljai magyarság részarányát, pedig az itt élők számára az „országváltás” óta a terület intézményei jelentik a továbbtanulás lehetőségét, míg a helyi ukrán lakosok előtt, mint potenciális lehetőség egész Ukrajna intézményi hálózata adott. Az elmúlt évtizedben bizonyos előrelépés történt a hallgatói létszám növekedésében, de ez csak a KMTF-nek köszönhetően, ezt mutatják a felsőoktatási intézmények statisztikái. Mint látjuk, az állami felsőoktatási intézményekben tanuló magyar nemzetiségű főiskolások arányának átlaga 3,3%-ot tesz ki, míg a magyarok részaránya Kárpátalján 12%.
