Kontra Miklós (szerk.): Sült galamb? Magyar egyetemi tannyelvpolitika. Konferencia a tannyelvválasztásról Debrecenben, 2004. október 28-31. - Disputationes Samarienses 6. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)

III. A Kárpát-medence magyar nyelven (is) oktató felsőoktatási intézményeinek gyakorlata

174 Orosz Ildikó

igazgatásiig tagolt (Kárpátalja 17 közigazgatási egységének majd mindegyikében van magyar közösség), ami gátolja az arányos információáramlást, az egységes érdekartikulációt és érdekérvényesítést. A kárpátaljai magyarok 75%-a öt közigazgatási egységben él, és 25%-uk a terület többi 12 közigazgatásában. A Beregszászi járás 76%-a, Beregszász város 48%-a, az Ungvári járás 33%-a, a Nagyszőlősi járás 26%-a, a Munkácsi járás 13%-a magyar (lásd az 1. táblázatot). Az itt élő magyarok identitása a különböző felmérések alapján erősnek mondható, Gereben Ferenc kutatási szerint „vállalásos” jellegű.

1. táblázat. A lakosság nemzetiségi megoszlása Kárpátalján közigazgatási egységenként a 2001-es népszámlálás eredményei alapján. (Forrás: Kárpátaljai Megyei Statisztikai Hivatal, 2003)

Közigazgatási egység

A népesség száma, ezer fő

Az adott nemzetiség aránya, %

ukránok

magyarok

románok

oroszok

cigányokszlovákok

németek

1

B ei égsz őszi járás

54.11

18,8

76.1

0.7

4.1

2

Huszti járás

96.9

95,0

3.9

0.9

3

Ilosvai járás

100,9

98,6

0.1

0.6

0,3

4

Munkácsi járás

101.4

84.0

12.7

0.7

1.3

0.2

0.8

5

Nagybereznai járás

28,2

96.3

0,7

1,6

1,0

6

Nagyszőlős! járás

nx.o

71.4

26.2

1.2

0.8--7

Ökörmezői járás

49.9

99,1

0,5

8

Perecsenyi járás

32.0

96,3

1,3

1,0

9

Raliéi járás

90,9

83.8

3,2

1 1,6

0,8

10Szoly vai járás

54,9

94,5

0.7

1,5

0,6

II

Técsőijárás

171.9

83,2

2.9

12,4

1,0

0,2

12Ungvári járás

74.4

58.4

33.4-2.0

4.1

1.6-13Volóci járás

25,5

98,8

0,6

14Beregszász város

26.6

38.9

48.1-5.4

6.4--15Huszt város

31,9

89,3

5.4

3,7

0.4

16Munkács város

81,6

77,1

8.5

9,0

1,4

1,9

17Ungvár város

115.6

77,8

6.9

9,6

1,5

2,2

A MOZAIK 2000 kárpát-medencei ifjúságkutatás eredményei azt mutatják, hogy a fiatalság inaktív és munkanélküli része magas. A fiatalok gazdaságilag aktív része főleg alkalmazottként dolgozik. Magas azok aránya, akik cserekereskedelemből, alkalmi munkából, vagy a családi gazdaságban, vállalkozásban kisegítőként dolgoznak. Az állami munkalehetőség a családok fenntartása szempontjából minimális.

A fentiek miatt mindenki sajátos egyéni túlélési stratégiát dolgoz ki, így a lakosság nem érzi az állam és az államnyelv elsajátításának fontosságát. Az államnyelvet, az ukránt az iskolákban a függetlenség kikiáltása után vezették