Kontra Miklós (szerk.): Sült galamb? Magyar egyetemi tannyelvpolitika. Konferencia a tannyelvválasztásról Debrecenben, 2004. október 28-31. - Disputationes Samarienses 6. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)

III. A Kárpát-medence magyar nyelven (is) oktató felsőoktatási intézményeinek gyakorlata

A magyar nyelvű felsőoktatás jelentősége a kárpátaljai magyarok számára 173

rájuk szovjet fegyvert, nehogy a hatalommal szembe fordítsák azt. A szovjet hatalom azt sem tudta elnézni, hogy a fiatalok otthon maradjanak és éljék civil életüket. A katonaköteleseket a Donbászi szénmedencébe vitték háromévi önkéntes munkára, aki viszont nem írta alá a szerződést, a katonai bíróság előtt felelt választásáért. A fiatalok továbbtanulását is befolyásolták ezek az események, változások. A továbbtanulás alapvető feltétele a szovjet rendszerben elsősorban a szociális származás és a politikai hovatartozás volt, viszont a fentiek alapján a magyar közösség tagjai politikailag megbízhatatlannak számítottak. Az iskoláztatás lehetőségeinek korlátozottsága, ami így nem csak a nyelvi kód hiányában, hanem a politikai diszkrimináció révén is megnyilvánult, az egész közösséget sújtotta, kihatott pályaválasztásukra, társadalmi mobilitásukra, ami még a következő generációk életére is befolyással bírt. Például azok a gyerekek és feleségek, akiknek az apja, illetve a férje a szovjet koncentrációs táborokban, vagy a donbászi munkálatok során vesztették életüket, semmilyen kárpótlásban, özvegységi nyugdíjban, kedvezményben, vagy esetenkénti támogatásban nem részesültek a mai napig, míg a szovjet hadsereg árvái a korszak viszonyaihoz képest igen. A nyugdíjazáskor a lágerekben töltött évek a munkaviszonyukba nem számítottak be, hazajövetelük után, mint börtönviseltek nem, vagy csak ideiglenes munkát kaptak, számos munkakört nem tölthettek be. A XX. század ötvenes, de még a hetvenes éveiben is bármely közép- vagy felsőfokú iskolába a felvételi kérelem esetén nyilatkozni kellett arról, hogy van-e a felmenők között politikai elítélt. Már a középszintű vezetői beosztás elnyerésének is az egyik alapvető feltétele volt a politikai megbízhatóság, így a szovjet rendszerben a fiatalok társadalmi mobilitását erősen befolyásolta a magyarokkal szembeni diszkrimináció, ami a kollektív bűnösség elvére épült.

A kárpátaljai magyarok jelenlegi helyzetének jellemzői

Kárpátalja mintegy 1,2 millió lakosa közül a legutóbbi 2001-es népszámlálás adatai szerint 151 516 fő vallotta magát magyarnak. A magyarok relatív aránya országos szinten mindössze 0,3%, regionális szinten 12,1%. A magyarok Kárpátalján az ukrán-magyar határ mentén mintegy 200-250 km-es keskeny sávban élnek, ami 17 közigazgatási egységre oszlik. Ezek közül 13 járás, 4 pedig ún. megyei alárendeltségű város. A magyarok relatív aránya járásonként (kistérségenként) 0,3% és 78% között változik. Az Ukrajnában élő magyarok 96,7%-a Kárpátalján él. A kárpátaljai magyarok száma az 1989-es és 2001-es népszámlálás között 4 200-zal (2,7%) csökkent. A területen élő magyar lakosság korfája nem tér el lényegesen a kárpátaljai átlagtól. A területen élő magyarok 71%-a falvakban él. A magyarság által lakott terület köz-