Kontra Miklós (szerk.): Sült galamb? Magyar egyetemi tannyelvpolitika. Konferencia a tannyelvválasztásról Debrecenben, 2004. október 28-31. - Disputationes Samarienses 6. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)

III. A Kárpát-medence magyar nyelven (is) oktató felsőoktatási intézményeinek gyakorlata

126 Csedő Károly február 11-én kezdődött. Az 1945. augusztus 3-i minisztertanácsi határozat értelmében az Orvostudományi Kart áthelyezik Marosvásárhelyre, így az 1945-1946-os tanév már Marosvásárhelyen kezdődik el. Az 1948-as évben a román oktatásügyi reform következtében módosultak a karok elnevezései: az Orvostudományi Kar Általános Orvosi Karrá változott, mellette létrejött még a Fogorvosi, valamint a Gyógyszerészeti Kar is. Az in­tézmény neve is módosult - ezután kétnyelvűvé vált: Marosvásárhelyi Orvo­si és Gyógyszerészeti Felsőoktatási Intézet (Institutul Medico-Farmaceutic din Tîrgu-Mureç) nevet kapta. Az oktatás nyelve a magyar volt. Az egyetem nyitott volt minden nemzetiség számára (ezt akár a saját évfo­lyamom névsorával is igazolhatom). Az 1953-ban államvizsgázott 21 hallga­tó közül 15 magyar, 4 román és 2 német nemzetiségű volt. A Fogorvosi és Gyógyszerészeti Karoknak - Speciális Karok néven - közös dékánjuk volt dr. Vasile Sábádeanu személyében, aki tökéletesen beszélt magyarul. 1948 és 1962 között csak magyar nyelven történt az oktatás. Egyes tan­tárgyakat román anyanyelvű, de magyarul beszélő professzorok adtak le. Ilyen volt az előbb említett dr. Vasile Sábádeanu, vagy dr. Zeno Barbu, dr. Emilian V. Bancu, dr. Liviu Várf és mások. 1948-tól létezett továbbá egy Ro­mán Nyelv Tanszék, amelyen négy-öt nyelvszakos tanár tanított. Ők - különö­sen néhány évvel később - az orvosi és gyógyszerészeti szaknyelvet tanítot­ták (például Végh Sándor, Moldován loan, Kiss Irén, Mészáros Ilona, Pascu Ana, Topán Lucia). A kétnyelvű oktatásra való átállás 1960-1962-ben következett be: az elő­adások románul és magyarul folytak, a gyakorlati oktatás viszont csak romá­nul létezett. A vizsgák azon a nyelven voltak, amelyen a tantárgyat leadták; így értelemszerűen a gyakorlati vizsgákat csak románul lehetett letenni. A nyári kórházi és klinikai gyakorlatokat előbb csupán a Csíkszeredái, gyergy­­ószentmiklósi, székelyudvarhelyi, szatmárnémeti és nagyszebeni kórházak­ban lehetett elvégezni, később viszont Sepsiszentgyörgyön, Kézdivásárhe­­lyen, Maroshévízen vagy Ludason. 1955-ben, az egyetem fennállásának 10. évfordulójára jött létre az egye­temünk folyóirata, az Orvosi Szemle (Revista Medicalá) - tükörfordításban. Főszerkesztők - a mindenkori rektor mellett - dr. Spielmann József és dr. Barbu Zeno voltak. 1975-ben a két folyóiratot a Revista Medicalá név alatt összevonták, amelyben főleg románul, de más nyelven (tehát magyarul is) le­hetett publikálni. 1991-ben megváltozott a folyóirat elnevezése: a Revista de Mediciná §i Farmacie - Orvosi és Gyógyszerészeti Szemle nevet kapta. A Marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem jelenleg évente 250-300 hallgatót vesz fel, ennek megközelítőleg 30-40%-a magyar anyanyelvű. A Gyógyszerészeti Karon az 50-70 hallgatónak 40-60%-a iratko-

Next

/
Thumbnails
Contents