Kontra Miklós (szerk.): Sült galamb? Magyar egyetemi tannyelvpolitika. Konferencia a tannyelvválasztásról Debrecenben, 2004. október 28-31. - Disputationes Samarienses 6. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)
III. A Kárpát-medence magyar nyelven (is) oktató felsőoktatási intézményeinek gyakorlata
116 Hollanda Dénes kért szakra sem volt megjegyzés, kifogás, aminek alapján elhalasztották volna a szak indítását. Ezt annak köszönhetjük, hogy a tanáraink, akik ezeket a dossziékat elkészítették, ezt már végigcsinálták egyszer a román egyetemen. Talán elmondhatnám, a román egyetemen az volt a szokás, hogy minden munkát, amit csak lehetett, ránk bíztak. Tehát mi sokkal többet kellett dolgozzunk azért, hogy ott maradhassunk, és sokkal többet is kellett tudjunk, hogy megtartsanak tanári állásainkban. Többet dolgoztunk - ennek most hasznát vesszük, mert miután átjöttünk a Sapientia Tudományegyetemre, sokkal nagyobb hatásfokkal dolgozunk. Talán elmondhatnám a diákunk véleményét az első félévi tanulmányi eredmények értékelése idejéről. A diákunk, aki azelőtt egy évvel a Petru Maior Egyetem hallgatója volt, majd nálunk felvételizett és a hallgatói önkormányzat vezetője lett, a következőket mondta: a mi tanáraink sokkal többet kérnek ezen az egyetemen, mint a Petru Maior Egyetemen, de sokkal többet is adnak. Mi nemcsak magyarul akarunk oktatni ezen az egyetemen, szeretnénk elérni, hogy a diákjaink minél jobban képzettek legyenek, és még egy dolog: minden tanárunk igyekszik arra, hogy valahogy bevigye a magyarságtudatot a fiataljainkba. Érezzék azt, hogy itt kellene maradni - ne azt nézzék, hogy könnyebb legyen nekik az életben, hanem gondoljanak azokra is, akik itt élnek, itt maradnak. Értelmiség nélkül meghal a nemzet. Tehát ezt a dolgot próbáljuk bevinni a fiataljaink leikébe. Igyekezünk olyan légkört teremteni az egyetemen, amelyben a diáknak nincs alárendelt szerepe, megpróbálunk minél családiasabb hangulatot teremteni. Remélem, elérjük, hogy a nálunk végzett fiatalok itthon akarnak gyökeret ereszteni. 2002-ben másik két szakot is elindítottunk, tehát jelenleg hét szakkal működünk. Megvan a jóváhagyásunk a kuratórium részéről még egy szak indítására, de erre nincsen anyagi fedezetünk. Néhány szót a felvételiről is szólnék. Egyetlen egyeteme vagyunk az országnak, ahol semmiféle középiskolás eredményt nem veszünk figyelembe, csak a felvételin elért eredmény alapján vesszük fel a hallgatókat. Az első felvételin ötven százalékban figyelembe vettük a középiskolában elért eredményt, de láttuk, hogy ez nem éppen a legjobb, s akkor a Kari Tanács javasolta, hogy a felvételi vizsga eredményének hetvenöt százalékát képezze a felvételin elért eredmény, huszonöt százalékát pedig az érettségi átlag. A diákok javaslatára elfogadtuk, hogy nem vesszük figyelembe a középiskolában elért eredményeket, a felvételi vizsga eredményét száz százalékban az írásbeli vizsga eredménye képezi. A következő dolog: nálunk nem tesztvizsga, hanem írásbeli vizsga van. Miért? A teszt vizsgán, ha a diák eltéveszt egy előjelet, akkor az eredmény nem jó, nem oda teszi az ikszet, ahová kell, tehát nem kap pontot a példára. Ná-
