Kontra Miklós (szerk.): Sült galamb? Magyar egyetemi tannyelvpolitika. Konferencia a tannyelvválasztásról Debrecenben, 2004. október 28-31. - Disputationes Samarienses 6. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)

III. A Kárpát-medence magyar nyelven (is) oktató felsőoktatási intézményeinek gyakorlata

Egyetlen egyeteme vagyunk Romániának, ahol csak a felvételi eredmény számít 117 lünk írásbeli vizsga van, javítjuk a dolgozatokat, vállaljuk a többletmunkát, de a javítás idején követni tudjuk a felvételiző gondolatmenetét, pontozva a jó eredményeket. Minden dolgozatot két javító javít egymástól függetlenül. Ha egy példánál a két javító által adott jegykülönbség nagyobb egynél, akkor azt újra javítja a két javító és egy harmadik kinevezett tanár. Ezt a dolgot nagyon komolyan vesszük. Mindenki külön javít. A tanárok is megértették azt, hogy senkinek nem vágjuk le a fejét, ha rosszul osztályozott egy példát, a cél az, hogy végül is az eredmény minél objektívebb legyen. Lehet, hogy nem annyi­ra objektív, mint a tesztes vizsga, de ottan csak az ikszeknek az elbírálása objektív. A mi egyetemünkre a diákság zöme Maros, Hargita és Kovászna megyé­ből kerül be, tehát azokról a vidékekről, ahol a legtöbb magyar nyelvű közép­iskola van. Nálunk az oktatás nyelve a magyar, de a szakkifejezéseket el­mondjuk románul is. Kiderült itt, hogy ez nem elég. Mi ezen úgy próbálunk segíteni, hogy kérjük a diákoktól, hogy az otthoni tanulásban idegen nyelvű irodalmat is használjanak föl. Az előbb elmondtam, ha véletlenül ez sem elég, akkor két nyelven kellene tanítani, de ennek nincsen pillanatnyilag anyagi háttere. Idegennyelv-oktatás nálunk is van, minden szakon, a műszakin kevesebb, a humán szakokon több. A diákok feliratkozhatnak ezekre a fakultatív tantár­gyakra, aki feliratkozik, annak biztosítjuk az oktatást. Az egynyelvű oktatás - kétnyelvű oktatás kérdésében az én véleményem szerint nagyon fontos, hogy a diák az anyanyelvén hallja azt, amit észben kell tartania. Nagyon fontos, hogy a diák megértse az előadásokon hallottakat, a dolgok közti összefüggé­seket, a fogalmak tökéletes tisztázását, hogy ezek rendszerezetten rögzülje­nek az agykéregben. És gondolkozzunk most azon, hogyan tanítsuk meg diákjainknak az ország nyelvét is! így hirtelen nem tudom, de lehet, hogy odahaza több ötletünk jön, esetleg összeülünk a diákokkal, megpróbálunk majd erre is valamilyen meg­oldást találni. Ez csak hirtelen itt jutott eszembe most, de gondolom, ha töb­ben gondolkodunk ezen, talán kapunk1 megoldást arra is, hogy a diákjainkat megtanítsuk románul is. De én most is mondom: fontosabb az, hogy jól kép­zett legyen a végzős, mint hogy jól beszélje az ország nyelvét. Ezt hallottam valakitől ma itt, és azt hiszem, hogy ez nagyon fontos. Én például, ha a kína­iak felkérnének, hogy tervezzek nekik, mondjuk, egy kúpfogaskerék profilmé­rő műszert, megcsinálnám anélkül, hogy kínaiul egy szót is tudok. Megter-1 A nem erdélyi olvasó kedvéért megjegyzem, hogy a kap igét Erdélyben talál értelemben is használ­ják, lásd Magyar értelmező kéziszótár (Budapest: Akadémiai Kiadó, 2003), 619. lap (a szerk. megj.).

Next

/
Thumbnails
Contents