H. Nagy Péter (szerk.): Disputák között. Tanulmányok, esszék, kritikák a kortárs (szlovákiai) magyar irodalomról - Disputationes Samarienses 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)

Disputák kontextusában

Nietzsche, Rousseau, Schwarzenegger 237

szív viselkedés esetén közbeléptek. Daniel pedig figyelte az őröket.” (30) Ha a közlést egyfajta láncolatként értelmezzük (az őrök figyelték az embereket, Daniel figyelte az őröket), feltűnik, hogy a láncolat Dánielnél megszakad, őt ugyanis nem figyelte senki. Ugyanakkor ez egyáltalán nem biztos, hiszen az emberek „gyűjtőnév" alá Daniel is besorolható. Az őrök figyelték az embereket, köztük Dánielt. A két értelmezés nemcsak kizárja egymást, de azt is lehetetlenné teszi, hogy bármelyikük figyelmen kívül hagyja a másikat. Nem mondhatjuk, hogy az őrök programja Daniel hatalmi törekvésein alapszik. De azt sem, hogy nem így van. Az Atua retorikai szervezettsége minduntalan az ideológia beszédének megfoghatatlanságával szembesít, és egyben lehetetlenné tesz mindenfajta ítélkezést.

Németh Zoltán zöld ideológiáról beszél a regény kapcsán, és az ideológia kifejezést a regény értelmezésének egyik kulcsaként kezeli.11 Magát az ideológia szót Dusík Anikó ugyan nem használja, de abból, amit írása utolsó harmadában olvashatunk, szintén kirajzolódnak az ideologikus beszéd kérdésének körvonalai.12 A továbbiakban ezeket a meglátásokat szeretném egy kicsit kiegészíteni. Ha ideológiáról beszélünk, mindenekelőtt azt kell tisztáznunk, mit értünk az ideológia kifejezés alatt. Minderre azért is nagy szükség van, mert a fogalom jelentése rendkívül terhelt, amint erre hivatkozott írásában Clifford Geertz is rámutatott. A félreértések elkerülése érdekében én a luhmanni meghatározást tekintem irányadónak: „A gondolkodás leginkább akkor minősíthető ideologikusnak, ha cselekvést igazoló és orientáló funkciójában felcserélhetőnek bizonyul."13 (Kiemelés az eredetiben.) Továbbá „az ideológia ismertetőjegye az átgondolt legitimáció, az igazoló struktúra megfontoltsága és a más lehetőségek művi lemetszése”.1''

Az Atua - egyebek mellett - azzal is zavarba ejti olvasóját, hogy tele van ideologikusnak tűnő sarkításokkal és az ideologikus beszédet idéző nyelvi panelekkel. Ez utóbbira példa lehet az alábbi szövegrész: „Azok az eszmék, érzelmek, amelyekért az őrök öltek és meghaltak, kemény próbákat álltak ki. Sokszor harcoltak olyan fegyveres csoportok ellen, amelyek