H. Nagy Péter (szerk.): Disputák között. Tanulmányok, esszék, kritikák a kortárs (szlovákiai) magyar irodalomról - Disputationes Samarienses 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)

Disputák kontextusában

Csodás derű 225

Folytassuk a „mintavételt” azzal, hogy fellapozzuk a tartalomjegyzéket, s átfutjuk a címeket. Bárczi Zsófia cfmadási szokásaira jellemző, hogy olykor valamely magasztos fogalmat egy oda nem illő hétköznapi kifejezéssel kapcsol össze, s e fura szomszédságnak köszönhetően az előbbi ironikus holdudvart kap. A transzcendens jelentésvonatkozású szavak keltette elvárások megbicsaklanak a „parlagi” kifejezések hatására, s ezáltal a nem evilági, a földi élet horizontján túli dolgok is familiarizálódnak: pl. Az örökkévalóság kék köténye, Jolán néném és a világvége. Máskor a nevetségesség határát súroló közhelyes címeket ad egy-egy történetnek, ami megintcsak azok idézőjeles természetét teszi hangsúlyossá, és az előbbihez hasonló ironikus effektust eredményez: Az élet értelme, Történet az igaz szerelemről. Ez a hatás más esetekben a cím és a szöveg összevetését követően válik érzékelhetővé. Például a Heidegger ismert értekezésének címére rájátszó novella {A tökéletes műalkotás eredete) egy konyhai eszközök társaságában elhangzó példázatos mese előadásával (a mesélő egy bájosan fontoskodó rézmozsár...) ellenpontozza a megidézett német bölcselő művészetontológiai fejtegetéseinek bonyolultságát. A lélek titkos tájaiban pedig egy okoskodó, de mégis szerethető egérke buddhista életelveinek álsága és esendősége lepleződik le, számos humoros félreértést vonva maga után. A harmadik csoportba tartozhatnak azok a novellacímek, amelyek az idegenség, az egzotikum koloritját kölcsönzik a szövegeknek: Fián, Tocino de cielo, Nikolai Marín Fe. Enigmatikusnak hat A kókó is.

Az értelmezés e két tapogatózó köre után immár általánosabb érvényű kijelentésekre is ragadtathatjuk magunkat. Bárczi Zsófia novelláinak visszatérő motívuma a csoda. (A szó todorovi értelmében ez olyan esemény, mely ellentmond a természeti törvényeknek, a földi élet szabályainak, s ezért természetfelettinek vagy földöntúlinak minősül.) Visszajáró halottak, az embereket kísértő ördög ismételt színrelépése, a varázsmesék világát idéző tájak és élőlények, csodálatos tulajdonságokkal bíró tárgyak megjelenése. A Legenda esetében már a műfajt jelölő cím is a csoda irányába kelt elváráso-