H. Nagy Péter (szerk.): Disputák között. Tanulmányok, esszék, kritikák a kortárs (szlovákiai) magyar irodalomról - Disputationes Samarienses 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
Finnegan halála
Az újraírás alakzatai 103 H. Nagy-féle értelmezést. Elsősorban a cím megváltoztatására és alcímmel való ellátására kell utalnunk, mely tulajdonképpen az egyik kiindulópontja a fenti interpretációnak. Ezen kívül a negyedik és az ötödik versszak átírása jelentős, mely részek fontos helyet foglalnak el már a Glossza szerkezetében is. Az ötödik versszak legfontosabb változása éppen a vers - börtön párhuzamot kihangsúlyozó „vers ablaka” szerkezet megjelenése. De a legnagyobb változás az „elővers” negyedik versszakában történt, mely eredetileg egy utómodern szituációt alapít meg, melyben az önkéntes elvonulás és az én és a gondolkodás határainak keresése dominál. Az új változatban ezek a viszonyok eltűnnek, s helyettük egy a fenti elemzés logikájába illeszkedő helyzet kerül, melyben a versbörtönbe vetettség állapota, az értelmezői közelítéseknek kiszolgáltatott, megszólalni nem tudó Sebastianus helyzete konstituálódik. Ezek a változások együtt tehát az értelmezést még jobban felnyitó szöveg létrehozását eredményezték. II. (Lévita úr és Euphorbosz) Pécsi Györgyi, Tőzsér Árpád monográfusa így ír a költő saját korábbi szövegeinek permanens átírásáról: „Költészetében vissza-visszatérnek bizonyos fontosabbnak vélt gondolatok, az önmeghatározás gondolatai, melyek koncentrikus körökként egyre újabb távlatokból járják körül a sors, a létezés és a forma problémáját.’M Tulajdonképpen ezt a viszonyt írja le Tőzsér Körök című versének első része is: „Milyen rend ez, amelyet a vers ír, amelyet a szintaxis, a nyelv törvényei hívnak életre? Azt mondom: »harang«, s nem harangzúgást hallok, hanem egy régebbi versem jambusai kondulnak meg bennem. Az emléktelenség korszakában, négy fai között a szavakkal a nyelv nem megnevez, hanem megidéz, s nem biztos, hogy éppen a megnevezettet idézi meg. De a vers a megidézett véletlenek piacán vevőként viselkedik. Válogat: ez kell, ez nem kell. Csak azt veszi meg, amit a szervezete: a szerkezet bevesz. A szerkezet pedig: jelentés, idő, történelem.”5 A szemelvény a metatextus, az intertextus pályáit határozza meg,
