Csanda Gábor (szerk.): Somorjai disputa 1. Az élő szlovákiai magyar írásbeliség c. szimpózium előadásai - Disputationes Samarienses 1. (Komárom-Dunaszerdahely, 2003)

II. Somorjai disputa

Kifigurázás

57

kel építi fel a rejtély felvetése és megoldása közti táv cselekményszerkezetét. A hatodik nap/fejezet végén lepleződik csak le Aladár titka: az, hogy elcsábította(?) Esztert, aki gyereket vár tőle. Zalabai szerint hiányos a motiváció a fiatal és vonzó Eszter és a „vak voltában riasztó”(??) Aladár közti szerelmi kapcsolatot illetően. A vak szódás alakja, írja, egyébként sem „tiszta képlet [...], jelentése nem fejthető meg egyértelműen’’.35 Szerintem csak a regény előnyére vált, hogy Bereck itt nem élt a felvilágosító szerzői vagy elbeszélő kommentár lehetőségével, hogy Aladár személyiségét nem dolgozta ki részletesen, s az Eszterrel való kapcsolat kialakulásának hátteréről is hallgatott. Ez is az az eset, amikor a kevesebb több. Igaz, hogy az Aladár és Eszter közti bármiféle kapcsolatra a leleplező zárlatig határozottan nem utal semmi, két alkalommal viszont kettejükről (először a fiúról, aztán a lányról) két egymást követő mondatban történik említés (24., 56.). A mondatok látszólag egyszerű mellérendeléssel kerültek egymás mellé, semmi sem jelzi, hogy szorosabb logikai viszony volna közöttük - hogy Eszternek bármi köze is volna Aladárhoz. Ez a sorrendiség csupán egy második, figyelmesebb olvasás alkalmával válik feltűnővé, s kap előreutaló jelleget. Számomra ráadásul az sem derült ki egyértelműen, hogy Aladár tényleg vak volt-e (Zalabai ezt evidenciaként kezeli). A rendőr válaszából ez nem világos (104.), s noha Eszter megkövezése után megbilincselt kezével tapogatja ki „a lány félénken dudorodó, sejtelmesen kerekedő hasát” (113.), ezt még nem kell okvetlenül a vakság bizonyítékaként kezelni. Ettől fontosabb azonban, hogy az Aladár és Eszter titkának leleplezését és büntetésüket bemutató részletben olyan motívumok is felbukkannak, melyek csak a későbbi történések fényében nyerik el jelentőségüket. Előrevetítő, sejtető metaforikus elemekké változnak. Megértésükhöz azonban először szükséges a Görcs Lajos személyét és sorsát érintő cselekményszál legfontosabb elemeinek tisztázása.

5.4. Görcs Lajos sorsáról főként Hury Tamás elbeszéléséből értesülünk, jóllehet ő is csak úgy hallotta, másoktól a kitelepítés és a család történetét is. Ez utóbbi az, ami rossz elő-