Csanda Gábor (szerk.): Somorjai disputa 1. Az élő szlovákiai magyar írásbeliség c. szimpózium előadásai - Disputationes Samarienses 1. (Komárom-Dunaszerdahely, 2003)
II. Somorjai disputa
Kifigurázás 45 Ezzel együtt pedig a metaforizáló eljárások jelentőségére sem derült fény. Görömbei András szerint regényében Bereck József összegezni tudta novelláinak erősségeit, a két főszereplő (nagyapa és unokája) „köré rajzolt" eseményeket azonban már nem volt képes „szervesen beilleszteni a regény fővonalába. Olyan szélsőséges motívumokkal is kísérletezik, melyekkel nem bír még a tolla”.7 (Kiemelés - B. K.) A szerző sajnos nem fejti ki bővebben, mit is ért „szélsőséges motívumok" alatt, s miért nem illeszkednek ezek „szervesen” a mű koncepciójába. A Bereck-próza eddigi legrészletesebb elemzését Zalabai Zsigmond adta, aki az Öregem, az utolsót a novellák kontextusában interpretálta.8 Azon túl, hogy felhívta a figyelmet a kisregény stílusának lirizáló-metaforizáló jegyeire (stílusa „sűrű szövésű, képekben, hasonlatokban, metaforákban bővelkedő; a belső monológok szerteindázó mondatai gazdag asszociációs tartalmakat sugallnak” - 57.), nem igazán reflektált a szöveg egyéb metaforikus és/vagy fantasztikus elemeinek szerepére. Úgy tűnik, elemzése túlságosan is a rabja maradt a kötet egészére jellemző szociografikus igényű valóságábrázolás elvárásának, e prekoncepció szigorú megkövetelésének.9 Berecket kizárólag a csallóközi táj, a csallóközi ember és közösség hiteles krónikásaként állítja be, elsősorban a „helyszínrajzban és helyi vonatkozásokban gazdag »regionális realizmus«”10 képviselőjét látja benne. A regénnyel kapcsolatos kifogása az, hogy szerinte a Hury Tamás-Tangli Eszter-Aladár és a Görcs Lajos alakjához kapcsolódó cselekményszálak nem szervesülnek, hanem elválnak, függetlenednek egymástól. „Sem a párhuzam nem lelhető fel bennük, sem az ellentétezés.”11 Ami azt eredményezi, hogy a „viszonynyalábok nem találkoznak egymással”.12 Elemzésem leginkább ezt kívánja majd cáfolni. A Hury Tamás- Tangli Eszter-Aladár háromszög történetével kapcsolatban elmarasztalólag említi azt, hogy „túlteng bennük a különösség, az enyhe misztikum”, s ez a cselekményszál nem több „ügyesen megírt olvasmányos kalandnál”.13 Véleményem szerint ez a regény legérdekesebb és jelentésbelileg legrétegezettebb motívumköre, s alább ezt is bizonyítani próbálom majd. Az oktatási segédletként készült Nyomkereső Bereck-
