Csanda Gábor (szerk.): Somorjai disputa 1. Az élő szlovákiai magyar írásbeliség c. szimpózium előadásai - Disputationes Samarienses 1. (Komárom-Dunaszerdahely, 2003)
II. Somorjai disputa
A felvidéki magyar polgárság...35 ros lakói lemondtak (vagy lemondani kényszerültek) a történelem alakításáról, s így képzeletükkel teremtik meg azt. Mesélnek, anekdotáznak, kitalálnak történeteket, amelyek, ha nem történtek is meg, megtörténhettek volna, hiszen ebben a városban „bármi megtörténhet", hangzik el többször is. Grendel kezében az anekdota új, az évtizedes hagyományokkal ellentétes funkciót kap, nemhogy a kiábrándító kép megszépítője, feloldója lenne, éppen ellenkezőleg, a leleplezőjévé válik. Mivel az író a felvidéki kisváros polgárságának tudatát próbálja megjeleníteni, azt pedig a problémák elhallgatása jellemzi, így az anekdota már-már regényszervező erő lesz. Bohuniczky bácsi, az egykori polgármester, aki a város múltjával megismerteti EL-t, föltárva a társadalmi és magánbűnök tenyészetét, végül a saját gyávaságáról, megalkuvásáról is vallomást tesz. Az ő élete, történetei, csendes megalkuvásai (a háború végén például anya könyvvezető ként hidegvérrel végignézte, hogy a városháza udvarán, az ő irodájának ablaka előtt álló diófára katonaszökevényeket, majd nyilasokat akasszanak, akik közé valószínűleg ártatlanokat is besoroltak) kapják a regényben a legnagyobb teret, mert ő az, aki mindezt (ön)kritikusan szemléli, s aki a számvetésig, a múlttal való szembesülésig is eljut. A számadás, a léttel és a halállal való illúzióban szembenézés idejét szimbolizálja a regényben „a harag napja”. A múltbeli történetek EL-t az önmagával való szembesülésre, a saját kisszerű hétköznapi megalkuvásai felismerésére késztetik, éppúgy, mint az Éleslövészet és az Áttételek főhőseit, ugyanis a múlt jelenbe átszivárgó „mérgező nedvei" őket is megfertőzik. A múlt olyan előzmény, amelynek eseményei „egy láthatatlan érhálőzaton keresztül átszivárogtatják mérgező nedveiket egy másik kor más éghajlata alá” - olvashatjuk az Áttételekben.32 A jelen személyiségválsággal küzdő szereplőiben Grendel az önnön szabadságáról lemondó, környezetének elvárásaihoz gyávaságból vagy csak kényelemből alkalmazkodó, kapcsolatát az igazi énjével lassan elvesztő embertípust leplezi le, aki előbb-utóbb arctalan blokkemberré válik, mint az Éleslövészetben, vagy ún. eszményi állampolgárrá, mint az Áttételekben. Jóllehet, ez a nem autentikus lét - a Grendelre láthatóan nagy hatást gyakorolt Heidegger fogalmát kölcsönvéve