Csanda Gábor (szerk.): Somorjai disputa 1. Az élő szlovákiai magyar írásbeliség c. szimpózium előadásai - Disputationes Samarienses 1. (Komárom-Dunaszerdahely, 2003)
II. Somorjai disputa
32 Elek Tibor ablakon. [...] Az elveik persze helyesek, de [...] A megértés, a megbocsátás vagy az irgalom erényét sokszor csupán formálisan gyakorolják, máskor meg mintha egyáltalán nem ismernék. Büszkék rá, hogy mennyi alkut meg kompromisszumot kötöttek hűvös fejjel ezeknek a módfelett rugalmas elveknek a nevében."2A A háború kitörése és az első áldozatok híre után aztán a nagymama baráti körében mindehhez rossz közérzet, a félelem, szorongás, aggodalom társul, gyakorivá válnak a fájdalmas árulások, az eddig tiszta, egyértelmű és átlátható világot immár kétértelműnek, zavarosnak és kuszának látják, és úgy érzik, elveszítették a talajt a lábuk alól. „Grendel itt 1914-nek, az első világháború kitörésének hasonló jelentőséget tulajdonít, mint a magyar polgári irodalmi hagyomány. Éppúgy hozzákapcsolja a korábbi világrend és életforma szétesését, a rendezettséget felváltó kaotizálódást, mint Márai az Egy polgár vallomásai első kötetének végén." - írja Szirák Péter.25 De Márai egy másik művére is hivatkozhatunk, az Égés föld címmel megjelent vallomásos kötetében az időtlenné merevített múltnak és a háborút követő felgyorsult változásoknak a hasonló szembeállításával találkozhatunk: „Ezernyolcszázhatvanhéttől ezerkilencszáztizenkettőig úgy éreztek az emberek, mintha állandóan negyedhárom volna, vagy fél kilenc. Aztán vágtatni kezdett a mutató, s egyszerre éjfélt mutattak az összes órák.”26 Grendel a polgárság fogalmat is hasonló értelemben használja, mint Márai és mint általában a szépírók (kivéve, amikor középkori városlakót ért rajta), azaz - a Max Weber-i szóhasználatot, osztályozást kölcsönvéve - rendi értelemben. E szerint a polgárság a vagyon és a műveltség embereiből tevődik össze. Rendi értelemben polgár a vállalkozó, az állami főhivatalnok, a járadékos és általában mindaz, aki valamilyen felsőfokú képesítést szerezett, ami társadalmi presztízst biztosított számára, és lehetővé tette, hogy a polgári létforma anyagi fedezetét előteremtse.27 A grendeli értelmezésben ugyanakkor, éppúgy, mint Márainál, nagy hangsúlyt kapnak a polgárság által képviselt értékek is. Egy későbbi, 1996-os esszéjében ki is mondja: „polgári értékek nélkül nem is beszélhetünk polgárról. Számos polgári érték ugyanis korábbi, mint a polgári társadalom kialakulása, s nélkülük a polgári
