Csanda Gábor (szerk.): Somorjai disputa 1. Az élő szlovákiai magyar írásbeliség c. szimpózium előadásai - Disputationes Samarienses 1. (Komárom-Dunaszerdahely, 2003)
III. A Somorjai disputa a sajtóban
236 A Somorjai disputa a sajtóban ni, a pedellus, gondolom, szemüvege erősen keretes, arca tanácstalanságról, leginkább azonban bizonytalanságról árulkodik, látszik rajta, hogy nem Slayert hallgat, mit keresek itt, majd rikácsolva igazit útba, óra van, ne lármázzak. Megtörtén hajbókolok. A pozsonyiak vendéglátói kvalitásaihoz egyébiránt nem fér kétség, aminek ékes bizonyítéka a valaha ivott legkitűnőbb kávé - irány a city. Pozsony, akár egy börtön, szűk utcák, beláthatatlanul hórihorgas épületekkel, még a vár is magasan van. Szemközt a szlovák Gazdagrét, úgy tűnik, mindenkinek megvan a maga Taki bácsija; látunk egy nagyon gyors taxist, néhány fiatal kézen fogva közlekedik. A Parlament épülete előtt hosszas várakozás, hátha feltűnik Bugár Béla, de a kitartás nem hoz eredményt, átfagyva indulás vissza Somorjára, legyen még hely a kisvendéglőben. Hely, az van is, paradicsomlé viszont sehol, ez általában jellemző a szlovák gasztronómiára, kinek kell itten (sic!) paradicsomlé, dörren ránk egy módfelett jól öltözött gárszon, és sértődötten eltáncol egy adag vegyes salátával. Marad tehát a sör, bevezetés gyanánt unikum, de ez sincs, legyen tehát jáger, a zenegépből a Paint it black - véletlenek sincsenek. A hús mindig jól át van sülve, a köret, bár tocsog a zsírban, bőséges savanyúval kitűnően csúszik, de erre a célra szolgál a csapolt is: a hőn óhajtott Fácán helyett kénytelenek vagyunk beérni Pilsner Urquellel, ami nem kevésbé ütős. Grecsó és Kiss Laci otthon folytatják az ivást, nyakára hágnak a készletnek, alaposan, Kiss további söröket követel, Grecsó bebizonyítja, hogy fel van élve a vagyon, mire - hajnal kettő van már - mindketten aludni térnek; Elek és a nagyobbik Kiss visszafogottan horkol, száraz a szoba levegője, én meg - hátha érdekel valakit - zoknit cserélek, de hogy ha már irodalom: Kertész Imrére gondolok közben. Másnap a konferencia - a felvidéki magyar irodalom színejava van itten összeverődve, kiskanálcsörgés, elégedett moraj, általános jókedv, pedig még nem esik a hó: a lista Grendel Lajostól Tőzsér Árpádig ível, de felvonul a fiatal literatúra megannyi kiválósága is, Németh Zoltántól kezdve Benyovszky Krisztiánon át H. Nagy Péterig. És így tovább. A téma a jelzett terület (régió) irodalmi életének általános helyzete (szituáció),
