Csanda Gábor (szerk.): Somorjai disputa 1. Az élő szlovákiai magyar írásbeliség c. szimpózium előadásai - Disputationes Samarienses 1. (Komárom-Dunaszerdahely, 2003)
II. Somorjai disputa
Iskola a (tűrés)határon 193 óját. Valóban az érintett szülőket kellene megkérdezni arról, miért érzik szükségét annak, hogy kivegyék gyermeküket az intézményből és mit szólnak az osztályok megszűnéséhez. Mint ahogyan a képesített tanárok elbocsátása is összefügghet az ideológiai nézeteltérésekkel. Minden bizonnyal nem lehet könnyű felelősségteljes minőségi munkát végezni olyan kontextusban, mely lépten-nyomon destruálja a saját ideológiájától elkülönböződő koncepciókat. Tóth Lajos igazgató nyilatkozatai ugyanis többségében olyan meggyőződésekről vallanak, melyeknek bevonása az oktatási szisztémába eltereli a figyelmet a képzés tényleges funkciójáról. Nemcsak a felvételi rendszer defektjeire kell gondolnunk (ezek részleteit mégcsak felemlegetni sem érdemes), hanem sokkal inkább azokra a hangzatos kijelentésekre, melyek a „hitre”, „szeretetre” vagy a „pszichológiai nevelés” fontosságára hivatkoznak. Néhány idevonatkozó idézet: Új Szó június 6.: „a magángimnáziumban elsősorban a tanuló személyéhez próbálnak közelíteni”, ugyanott június 11.: „Pedagógusaink nem csupán oktatják növendékeinket, hanem nevelik is őket, az iskolánkban alkalmazott pedagógiai-módszertani program erre kiváló lehetőséget biztosít”, ugyanott: „Tóth Lajos az iskola legfontosabb törekvésének azt tartja, hogy segítsen a majdani nemzedék tagjainak abban, hogy megőrizhessék személyiségüket, és ne váljanak a világban tapasztalható globális agymosás áldozataivá.” stb. Nos, a 20. század egyik, világviszonylatban legjelentékenyebb irodalomtudósának az ezekhez hasonló kijelentésekről más volt a mondandója: „A nagyon is közkeletű vélemény ellenére, az oktatás elsődlegesen nem interszubjektív viszony, hanem kognitív folyamat, melyben az én és a másik csupán érintőlegesen és egymás mellett létezik. A tudás módszeres közvetítése, s nem pedig a személyek közti viszonyként felfogott oktatás az, amely e névre egyedül érdemes; az oktatás és a (...) pszichológiai tanácsadás közti analógiák felmutatása többnyire csak ürügy a feladatról való lemondásra.” Paul de Man mondataira persze Tóth Lajos válaszként elismételhetné a radikálisan különböző előfeltevésekre épülő eszmefuttatásait, csakhogy érdemes megemlítenünk: az ideológia (legyen az bármilyen jellegű) ismételgeté-