Csanda Gábor (szerk.): Somorjai disputa 1. Az élő szlovákiai magyar írásbeliség c. szimpózium előadásai - Disputationes Samarienses 1. (Komárom-Dunaszerdahely, 2003)

II. Somorjai disputa

Iskola a (tűrés)határon 193 óját. Valóban az érintett szülőket kellene megkérdezni arról, miért érzik szükségét annak, hogy kivegyék gyermeküket az intézményből és mit szólnak az osztályok megszűnéséhez. Mint ahogyan a képesített tanárok elbocsátása is összefügg­het az ideológiai nézeteltérésekkel. Minden bizonnyal nem le­het könnyű felelősségteljes minőségi munkát végezni olyan kontextusban, mely lépten-nyomon destruálja a saját ideoló­giájától elkülönböződő koncepciókat. Tóth Lajos igazgató nyi­latkozatai ugyanis többségében olyan meggyőződésekről val­lanak, melyeknek bevonása az oktatási szisztémába eltereli a figyelmet a képzés tényleges funkciójáról. Nemcsak a felvé­teli rendszer defektjeire kell gondolnunk (ezek részleteit mégcsak felemlegetni sem érdemes), hanem sokkal inkább azokra a hangzatos kijelentésekre, melyek a „hitre”, „szere­­tetre” vagy a „pszichológiai nevelés” fontosságára hivatkoz­nak. Néhány idevonatkozó idézet: Új Szó június 6.: „a magán­­gimnáziumban elsősorban a tanuló személyéhez próbálnak közelíteni”, ugyanott június 11.: „Pedagógusaink nem csupán oktatják növendékeinket, hanem nevelik is őket, az iskolánk­ban alkalmazott pedagógiai-módszertani program erre kiváló lehetőséget biztosít”, ugyanott: „Tóth Lajos az iskola legfon­tosabb törekvésének azt tartja, hogy segítsen a majdani nem­zedék tagjainak abban, hogy megőrizhessék személyiségü­ket, és ne váljanak a világban tapasztalható globális agymo­sás áldozataivá.” stb. Nos, a 20. század egyik, világviszony­latban legjelentékenyebb irodalomtudósának az ezekhez ha­sonló kijelentésekről más volt a mondandója: „A nagyon is közkeletű vélemény ellenére, az oktatás elsődlegesen nem interszubjektív viszony, hanem kognitív folyamat, melyben az én és a másik csupán érintőlegesen és egymás mellett léte­zik. A tudás módszeres közvetítése, s nem pedig a személyek közti viszonyként felfogott oktatás az, amely e névre egyedül érdemes; az oktatás és a (...) pszichológiai tanácsadás közti analógiák felmutatása többnyire csak ürügy a feladatról való lemondásra.” Paul de Man mondataira persze Tóth Lajos vá­laszként elismételhetné a radikálisan különböző előfeltevé­sekre épülő eszmefuttatásait, csakhogy érdemes megemlíte­nünk: az ideológia (legyen az bármilyen jellegű) ismételgeté-

Next

/
Thumbnails
Contents