Csanda Gábor (szerk.): Somorjai disputa 1. Az élő szlovákiai magyar írásbeliség c. szimpózium előadásai - Disputationes Samarienses 1. (Komárom-Dunaszerdahely, 2003)
II. Somorjai disputa
180 Korpás Árpád erdélyi októbrista, részben pedig a kommunista emigráns csoportok is érvényesülhettek. Az emigráns csoportok jelenléte a sajtópiacon előnyös volt a kormánypártok számára, megfelelt az olvasóközönség egy jelentős része időszerű igényeinek, és piacot is talált a termékei számára. A Bécsben megjelenő Bécsi Magyar Újság és a Jövő napilapokat naponta több tízezer példányban juttatták el a szlovákiai sajtópiacra, és a kínálatot hetilapok (pl. Tűz, Ember) is gazdagították. A Csehszlovákia területén kiadott emigráns lapok népszerűsége a húszas évek első felében volt a legnagyobb. A szlovákiai magyar kisebbség fokozatos össztársadalmi integrálódásával, a magyar ellenzéki pártok és sajtójuk létrejöttével, a bécsi emigránsok nagy részének Nyugat-Európába vagy Moszkvába távoztával, visszatérésével Magyarországra, illetve Csehszlovákiába érkezésével e konjunkturális sajtó befolyása lényegesen csökkent. Az említett lapok ugyanis elvesztették mindennapos kapcsolatukat a csehszlovákiai valósággal, a bennük megjelenő írások nagyrészt a Horthy-rendszer szüntelen bírálatára korlátozódtak. A kialakult helyzetre reagálva a csehszlovák kormány és a koalíciós pártok az emigránsok egy részének megnyerésével úgynevezett aktivista sajtótermékeket kezdtek megjelentetni - immár Szlovákiában. Az aktivista médiapolitika architektúrája alaposabb kutatásokat igényelne, de az eddigi ismeretek alapján három fokozat figyelhető meg. Az első fokozatot három „tartópillér” alkotja: a kormánypártok érdekei, a potenciális olvasói célközönség egy részének kialakulófélben levő fogékonysága, harmadrészt pedig az emigránsok szakmai csoportja, amely mindkét fentebbi fél számára elfogadhatónak mutatkozott, és mint ilyen képes volt egybekapcsolni azok szükségleteit. E három pillérre épült aztán a pártok felett álló, inkább kultúraktivista sajtó köztes eleme, amely a harmadik fokozat, vagyis az egyes kormánypártokhoz közvetlenül kötődő pártsajtónak vetette meg az alapjait. A kormányhoz közeli, többé-kevésbé pártok feletti jellegű lapok általánosabb és sokrétűbb tartalmukkal általánosabban és finomabb áttételekkel az aktivista koncepció létét voltak hivatottak igazolni a szlovákiai magyarság előtt, s egyben
