Csanda Gábor (szerk.): Somorjai disputa 1. Az élő szlovákiai magyar írásbeliség c. szimpózium előadásai - Disputationes Samarienses 1. (Komárom-Dunaszerdahely, 2003)

II. Somorjai disputa

„fordítva hulló hó" 133

(28.), Tőzsérnél egy azonos alakú szó két jelentésének a szétválasztásáról (25.) van szó (paradicsom - 1. konyhakerti növény, 2. édenkert, mennyország). A két jelentés tulajdonképpen a Holan-vers két alapmotívumához, a vérhez és a hóhoz is köthető: a paradicsom egyik színe a vérpiros, a másik a mennyei tisztaság jelképe, a hófehér. A hó Shakespeare-nél Ophelia szűzi tisztaságát jelzi a klasszikus toposzhoz igazodva.20 A hó a halált is asszociálja, hiszen Ophelia szavai szerint a halott Polonius szemfedele és szakálla is hófehér,21 égi kegyként pedig a vér, a gyilkosság ellentéte.22 A „fordítva hulló hó” (obrácený snili - 46.) ugyanolyan szentségtörésnek és pogányságnak számít, mint a vérivás: a szellem-Hamlet lova ütőerét szakítja fel, s abból oltja szomját (Tőzsér 10., Holan 12.), akár az antik művekben az Alvilágból feljövő halottak lelkei, s vérre szomjazik a bosszúvágyó Hamlet Shakespeare drámájában is.23 A fordítva hulló hó a szerelem metaforája, egyfajta lázadás, hiszen a hó égi kegy (ezt jelzi, hogy az angyal lába alatt nem olvad el), a szerelem viszont visszautasítja ezt a kegyet, a tisztaság visszamegy az égbe - ez a fordítva hulló hó vakmerősége. A fordítónak is hasonló vakmerőségre van szüksége, miközben „a logosz magvát” pirítja „a nyelv szalonnájának forró zsírján.” (Tőzsér 24., Holan 26.). A költő és a fordító alapállása ugyanaz: „Reggelte együtt szalonnázunk / papírból, én meg az örök isten.” - írja Tőzsér Csúcson című versében.24 Úgy tűnhet, hogy a nyelv a költő-fordító számára csak puszta eszköz, mely a kijelentés során szétolvad az értelemben - az értelem azonban szintén csak puszta szó: logosz.

Jegyzetek

1 POPOVIČ, Anton: A műfordítás elmélete. Madách, Bratislava 1980. 311.

2 HALÁSZ Gábor: Babits műfordításai. In: uő: Tiltakozó nemzedék. Magvető, Budapest 1981. 609.

3 GENETTE, Gérard: Transztextualitás. Helikon, 1996/1-2. 82-90.

4 JENKINS, Andrew: Polifunkcionalitás és költői műfordítás. Helikon, 1986/1-2., 86-95.

5 KRAPOTH, Hermann: Die Kategorie des „Fremden” und die Frage der Übersetzbarkeit. Am Beispiel von Baudelaires