Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2017 - Acta Ethnologica Danubiana 18-19. (Dunaszerdahely-Komárno, 2017)

Tanulmányok, közlemények - Schell Csilla: "Egy magyarul megfogalmazott levél vétele töltött el csodálkozással…" A Budap hegyvidékről kitelepítettek levelezésnyelvének választásához (Egy dokumentáció előmunkálatai)

Bonomi tömör mondatokba foglalt, azonban lényegre törő pontossággal megfogalmazott megfigyelése mögött kibontakozik az egész nyelvi problematika: tehát a kitelepítettek nyelvjárásban gondolkodtak, azt megpróbálták irodalmi nyelvi formába önteni, s végül magyar szavakat, fordulatokat, egész mondatokat „szórtak be” közléseikbe.

A kitelepítettek leveleinek nyelvi állományában a magyar nyelvbe való nyelvváltás7 szempontjából a következő három csoport állítható szembe:

1. Alapvetően németül írt levelek (amelyek különböző német nyelvváltozatok befolyását mutathatják)

2. Egészében magyar nyelven írott levelek

3. Levelek, amelyek németül íródtak, de legalább egy helyen valamilyen hosszúságú nyelvváltást mutatnak fel

A három csoport arányát a következő grafikon szemlélteti.

1. diagram: A magyar, a német és a nyelvváltó levelek aránya az összlevélállományban

Amíg az összlevélállomány összesen 11 faluból érkezett kitelepítettektől származtatható (Bia, Budakalász, Budakeszi, Budaörs, Békásmegyer, Nagykovácsi, Pilisvörösvár, Solymár, Torbágy, Törökbálint és Pilisborosjenő), addig a nyelvváltó levelek négy falura korlátozódnak. Ezek: Budaörs, Solymár, Békásmegyer és Torbágy. (Ezt azonban nem tekinthetjük reprezentatív adatnak.)

7 Bonomi egész levelezésében találunk még további nyelveket: latin, francia, olasz.

50

IA. Német B. Magyar IC. Nyelvváltás