Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2017 - Acta Ethnologica Danubiana 18-19. (Dunaszerdahely-Komárno, 2017)
Krónika
A kiállított tárgyak közös vonása, hogy vagy ebben a térségben került elő, vagy valamilyen más, Nyitra vidéki kötődése van (Örkény István egy kötete azért került például az egyik tárlóba, mert a nagy magyar író édesanyja Verebélyen született, s maga Örkény gyerekkora nyarait szívesen töltötte a verebélyi nagyszülőknél). Számomra az impozánsan gyönyörű feliratos tégla- és metszetgyűjtemény volt a legizgalmasabb, de az érdeklődő vázlatos képet kap a térség történetéről (régészeti leletek, írásos dokumentumok, képeslapgyűjtemény stb.), kultúrtörténetéről, irodalmi hagyományairól is. Mindez az első terembe van besűrítve. A másodikat lehetne a szó szoros értelemben vett néprajzi résznek mondani (főleg viseleti darabok, kapcsolódó metszetekkel, a gazdálkodás, a mesterségek, főleg borászat néhány kiemelt tárgya, eszköze), noha itt kapott helyet az egyházi élethez kötődő tárgyi anyag, illetve a térség zsidósága mindennapjait és vallási életét idéző néhány exponátum. Afféle kis ékszerdoboz ez a kiállítás: azt mutatja meg, hogyan kell(ene) kinéznie egy okosan összeállított helytörténeti bemutatónak. Nem túlzsúfolt, szemmel láthatóan nem azt rakták ki, ami a rendelkezésre állt, hanem értelmes válogatást adnak. És mindaközben élő az egész, hiszen Fehér Pindes Ivett elmondása szerint a két körmeneti zászló, amiket édesanyja hímzett, ma is használatban vannak. Eddig otthon, a ládafiában őrizték őket, és csak a nagyobb egyházi ünnepeken vették elő. Most bárki számára megtekinthetőek, miközben, ha a vallási életben szükség van rájuk, eredeti funkciójukban is hasznosulnak. Liszka József 3. kép: A térség zsidó kultúráját reprezentálja ez az olvasó zsidó rabbit ábrázoló olajfestmény is (Fotó: L. Juhász Ilona, 2017) 379
