Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2017 - Acta Ethnologica Danubiana 18-19. (Dunaszerdahely-Komárno, 2017)
Könyvismertetések
Tóth Róbert tanulmányában a vasút-posta kapcsolat sajátosságainak bemutatására vállalkozik. Röviden szól a magyar posta megszületéséről, szerepének alakulásáról, majd a postavasút kapcsolat kezdeteit taglalja. A vasúti postaszállítás működési mechanizmusait a győri mozgóposta, valamint a Győr-Veszprém-mellékvonal példáján keresztül ecseteli. A szerző logikusan — statisztikai táblával alátámasztva - vezeti le a vasút funkcióvesztésének folyamatát. A vasúttörténeti kutatások egy újabb lehetséges forrástípusára világít rá publikációjában Tóth Sándor Frigyes. Több - a témával foglalkozók számára is alig ismert - magyar és idegen nyelvű forrást mutat be az internet segítségével. Tóth írása rendkívül gyakorlatias és szemléletes, hiszen a keresőablakokat, adatbázisokat képi formában is közreadja, így valóban nagy segítséget nyújt a kutatók számára. Tömördi Máté tanulmányában a vasút egy speciális funkcióját boncolgatja egy konkrét példa alapján. A szerző a cukoripar és a kötöttpályás közlekedési eszköz kapcsolatát vizsgálja a soproni kamarai régió területén. Munkájában megállapítja, hogy a vasút és a cukorgyárak viszonyára mindig is az egymásrautaltság volt jellemző, mely egy szerves gazdasági együttműködést generált, amely javította a térség valamennyi résztvevőjének eredményességét és biztosította sok család megélhetését. A záró tanulmányában Varga Gábor a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Zrt. Üzemtörténeti Gyűjteményéről ad áttekintést. Vázlatosan bemutatja a gyűjtemény állagában fellelhető forrástípusokat: az írott, a vizuális forrásokat, valamint a tárgyi emlékeket. A szerző rögzíti, hogy munkáját a későbbiekben a vulkapordányi anyag leírásával szándékozik folytatni. A kötet öt — Czére Éva Mária, Imre Lászlóné, Kalocsai Péter és Székely Csaba tollából származó - könyvajánlót is tartalmaz. A művek az elmúlt néhány évben kerültek ki a nyomdából, és a közlekedés (benne a vasút) történetében alapmunkáknak minősülnek. Összességében, a szép borítójú kötet magas szakmai színvonalon megírt tanulmányokból áll, amelyek mindegyikéhez alapos bibliográfia kapcsolódik. Az egyes témák befogadását számos fénykép, képeslap, térkép, tervrajz, kotta, valamint statisztikai tábla segíti. A mű jól érzékelteti, hogy a kötöttpályás közlekedési eszköz milyen hangsúlyos szerepet játszott a gazdasági és társadalmi életben, kialakulásától kezdve egészen napjainkig. A közreadott tanulmányok témájukban, térségi érintettségükben ugyan eltérőek, de nagy többségében szó van a vasút által kiváltott különböző társadalmi hatásokról. A kötet a problémakör sok szempontú megközelítése miatt a vasúttörténet iránt érdeklődő laikusok és a téma kutatói számára egyaránt ajánlható. Hoyer, Jennifer: Die Tracht der Fürstin. Maria Anna zu Schaumbirg-Lippe und die adelige Trachtenbegeisterung um 1900. Münster-New York: Waxmann 2016,147 p. /Münsteraner Schriften zur Volkskunde / Europäischen Ethnologie 20./ ISBN 978-3-8309-3302-1 Liszka József A „népi kultúra” felfedezésével a párhuzamos befolyásolása hosszú ideig nem foglalkoztatta a kutatókat. Az a jelenség tudniillik, hogy a (mondjuk) parasztság kultúrája (viselete, szokásai, népköltészete stb.) iránti, kívülről/felülről jövő érdeklődés egyszersmind hatással van magára az adott kultúrára is. Annak hordozói ugyanis azzal szembesülnek, hogy amit korábban a maga természetességében hordtak, csináltak, énekeltek stb. (ezt az állapotot nevezte az erdélyi folklorista, Faragó József, organikus vagy szerves folklórnak), az valakik (mások, kívülállók) számára különös értéket jelent. Megváltozott ezáltal a saját kultúrával szembeni szemléletmódjuk, elkezdték tudatosan „ápolni” a hagyományaikat stb. Ily módon (Faragó szavaival) 244
