Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2017 - Acta Ethnologica Danubiana 18-19. (Dunaszerdahely-Komárno, 2017)
Könyvismertetések
nagyobbik részében a keskeny nyomtávú vasutak hazai megjelenéséről szól, majd a Dunántúl nyugati részére kigondolt hálózat terveit adja közre. A szerző mélyrehatóan elemzi, milyen pozitív hozadéka lett volna a vonalak megépülésének, és milyen ok(ok)ból maradtak a tervek többnyire csak tervek. Kalocsai Péter historiográfiai publikációjában a városi vasutak történetírását járja körbe. Elsőként a tárgyhoz kapcsolódó elsődleges forrásokról (pl. levéltári iratanyagok, korabeli helyi sajtójogforrások, korabeli térképek, fotók, képeslapok) ad egy vázlatos képet, majd rendkívül alapos áttekintést nyújt a témában megjelent hazai irodalmakról. A tanulmány külön értéke, hogy Kalocsai felhívja a figyelmet az ezekben a munkákban előforduló bibliográfiai, tartalmi, módszertani és etikai hibákra, valamint problémákra, ezzel segítve a későbbiekben publikálni szándékozó kutatókat is. Inkább közlekedéstudományi megközelítésű írás Kovács Zsolt munkája. A szerző a helyközi vasúti közlekedés (tram-train) sajátosságait, valamint létesítési feltételeit járja körbe, majd európai városok példáján keresztül mutatja be a szolgáltatás előnyeit. A tanulmány második felében Kovács megvizsgálja a versenyképes tram-train létrehozásának feltételeit, érveket és ellenérveket vonultat fel a magyarországi nagy városok esetében. A problémakör megértését jelentősen segítik a térképek és táblázatok. Lanczendorfer Zsuzsanna „humor folklóros” publikációjában a vasúthoz, vasúti alkalmazottakhoz kapcsolódó, saját gyűjtésű anekdotákat, tréfás történeteket, vicceket szedi csokorba. A szerző megállapítja, hogy nagyon gazdag a folklór az ilyen tematikájú történetekben, aminek okát főleg abban látja, hogy ez a közlekedési eszköz régóta az emberek mindennapjainak részét képezi, így számos élmény, megfigyelés kötődik hozzá. Az írást számos dal kottája egészíti ki. A horvátországi vasútépítések történetének főbb sarkpontjait - melynek alapos, tudományos igényű feldolgozása régóta várat magára - tárgyalja publikációjában Majdán János. A szerző magyar források alapján két korszakolási módszert ad közre, majd a kezdetektől (az 1850-es évektől) az első világháború előestéjéig vizsgálja a két ország közti vasúthálózat formálódását. Majdán szerint ahhoz, hogy a hosszú évszázadokra visszanyúló horvát—magyar együttélést, kapcsolatot objektívan láthassuk, lényeges a közös vasúttörténet megírása. Metzger Antal Márton munkájában a MÁV Zrt. Széchenyi-hegyi Gyermekvasút történetéről ad vázlatos képet. Az írás első felében a Gyermekvasút építésének szakaszait jeleníti meg, míg a későbbiekben - műszaki vizekre evezve - az egyes állomások biztosítóberendezéseiről szól kellő alapossággal. A szerző egyértelműen értéknek tartja a Gyermekvasutat, melynek megóvása - véleménye szerint - elsősorban a MÁV Zrt. vezetésének felelőssége. Péterffy Gergely írása némileg Frisnyák Zsuzsa fentebb már bemutatott tanulmányára fűzhető fel. A szerző az 1950-es és 60-as évek vasúti válságai következményeként interpretálja az 1968-as közlekedéspolitikai koncepciót, melynek keretében felszámolásra került a Pécs- Harkányfürdő-vasútvonal. Péterffy áttekintést nyújt a témával foglalkozó szakirodalmakról, majd az említetett közlekedéspolitikai koncepció hátteréről és kihatásáról szól. A vasútvonal körüli huzavona alapos bemutatása után a szerző levonja a konzekvenciát: a jelentős utasforgalom és sokak heves tiltakozása ellenére nem volt esély a vonal megmaradására, a döntést felül hozták meg. A közúti alternatíva pedig egy ideig nem okozott minőségi változást a térség lakóinak közlekedésében. Szintén a mellékvonali problémakör - de ez esetben általánosan, nem egy kiragadott példa kapcsán - jelenik meg Szabó Lajos munkájában. A helyi érdekű vasút fogalmának definiálása után, az ilyen típusú hálózat formálódásáról szól, kiemelten vizsgálva Trianon hatásait. A térségi vasutak jövőjét egy olyan modell segítségével járja körbe, amely több szempontú megközelítést tartalmaz, és jól használható döntések előkészítésénél, indoklásánál. 243
