Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2017 - Acta Ethnologica Danubiana 18-19. (Dunaszerdahely-Komárno, 2017)

Közlemények - Psenák Emese: Párkány környéke szakrális kisemlékei

joggal feltételezhető, hogy a haranglábat a 19. században állították, mivel a második katonai felmérés térképén már fel van tüntetve.11 Egyikük úgy tudja, a harangláb azért épült, hogy a szükséges harangozásokat el tudják végezni (reggel, délben, este, falubeli vagy a községből elszármazón halott számára, természeti csapások: tűz, jégeső, vihar esetén), mert a község ekkor még nem rendelkezett saját római katolikus templommal.11 12 Egy másik adatközlő gyermekkori visszaemlékezése szerint a harang hangjának olyan ereje volt, hogy amikor nagyapja - az akkori harangozó - harangozott, képes volt akár a sötét felhőket is szétoszlatni, s így a község elkerülte az égi csapást, bár hozzátette, hogy ez nem minden esetben volt így.

Felújítására körülbelül 4-5 évvel ezelőtt került sor, mikor is a harangláb szigetelést, új tetőszerkezetet, ereszt kapott. A tetőszerkezetet szurkos zsindellyel13 fedték. Funkcióját a mai napig betölti. Egyik adatközlő szerint a görögkatolikus egyház tulajdonában van - annak ellenére, hogy római katolikus kereszt van rajta -, mások úgy tudják, hogy a község tulajdonában van, megint mások szerint pedig a római és görögkatolikus egyházé közösen. A közelmúltban megbotránkozást keltett a község vallásos, főleg idősebb lakosai körében, hogy az évek óta megszokott harangozási időpontokat megváltoztatták. Ennek oka, hogy a községbe néhány évvel ezelőtt egy család költözött be a harangláb közelébe, s mivel őket zavarta a hajnali 5 órai harangozás, ezért valamilyen módon rávették a harangozót, a község vezetőségét és a római katolikus plébánost, hogy reggel egy órával később harangozzanak. Ez felháborította a tősgyökeres, vallásos katolikus híveket, mivel egy nemrég beköltözött, bélyi gyökerekkel nem rendelkező család változtatta meg az évek óta megszokott harangozási rendet. A család férfi tagjának egyébként nagyon rossz híre van már eleve, mivel sokan úgy tudják, hogy alvilági kapcsolatokkal is rendelkezik, és egyesek feltételezik, hogy akár meg is fenyegethette a római katolikus plébánost, hogy rávegye a harangozás időpontjának megváltoztatására.

2.5. Út menti feszület

A görögkatolikus feszület14 az első világháborús emlékmű15 és a református templom között áll az út mellett. A feszület drótkerítéssel van körbekerítve, csak szemből, az út felől közelíthető meg, szépen rendbetartott járólapokon. Az egész objektum műkőből készült. A kereszten levő színes, festett, megfeszített Krisztust ábrázoló ikon bádogból készült, mely fémcsavarokkal van rögzítve. A talpazaton vésett, fehér festékkel kiemelt felirat olvasható:

ISTEN

DICSŐSÉGÉRE ÁLLÍTATTÁK A BÉLYI

GÖR. KÁT. HÍVEK 1936.

11 A Második Katonai Felmérés (1806-1869)

12 A mai római katolikus templom eredetileg a Sennyeyek családi kápolnája volt, így a bélyi római katolikus hívek Nagytárkányba jártak szentmisére. Egyik adatközlőm szerint 1916 körül a falu vezetősége és a hívek arra kérték a grófot (nagy valószínűséggel gróf Sennyey Bélát), hogy „ adja a falu nevére a templomot, a grófi templomot ”, Ezután a hívek már ide járhattak szentmisére. Azonban egy adatközlő említette - szülei elmondása alapján -, hogy amikor járvány volt a községben, a gróf bezártatta a kápolnát.

13 Bitumenes tetőszigetelő, amely zsindely hatását kelti.

14 Az ilyen objektumokat is feszület kifejezéssel illetem, annak ellenére, hogy nem a római katolikus korpusz, hanem festett, lapos bádogból készült ikon látható a kereszten. Mivel a megfeszített Krisztust ábrázolja, ezért tehát ilyen értelemben ez is feszületnek számít, csak a korpuszra való kifejezés más, amit egy görögkatolikus paptól tudtam meg.

15 Valamikor az első bécsi döntés (1938) és a magyar csapatok bevonulása után építették és adták át ünnepélyes keretek között. Állítólag felrobbantott csehszlovák bunkerből vagy bunkerek maradványaiból épült.

193