Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2017 - Acta Ethnologica Danubiana 18-19. (Dunaszerdahely-Komárno, 2017)

Közlemények - Psenák Emese: Párkány környéke szakrális kisemlékei

A talpazat jobb alsó sarkában vésett, nehezen kivehető felirat: JEHOREK olvasható. Talán a készítő nevét jelöli.

Az állítás okát egy adatközlőm elmesélte. A bélyi görögkatolikus hívek ekkor még nem rendelkeztek saját templommal, ezért a szomszédos Kisdobrára jártak. Azonban az állíttatás időszakában már mindhárom felekezetnél megfogalmazódott az igény, hogy saját templomot emeltetnek. A templomok helyéül a volt falusi tó helyét választották, amely a község közepén volt található. A katolikus hívek az emelt feszülettel kívánták megszentelni, szakralizálni a teret, ahol a görög- és a római katolikus templomok épültek volna.16 Az objektumot nem közvetlenül az épülni készülő görögkatolikus templom helye mellé állítatták, hanem úgy tervezték, hogy a két katolikus templom között álljon, hogy egy közös feszület legyen a két katolikus felekezet számára. Egyik adatközlőm elmesélte, hogy a feszület felállításának és megszentelésének ünnepére az akkori fiatalok egy színdarabot tanultak be, melyben édesanyja is részt vett. Azonban valakiknél ez visszatetszést váltott ki, mert adatközlőm édesanyja egy rossz hangvételű, névtelen levelet kapott, melyben felháborodottan kérdezi a levél írója, hogyan engedhette meg magának, hogy egy görögkatolikus feszület avatási ünnepségén szerepeljen.17

6. kép: Út menti feszület (Fotó: Turcsányi Dániel, 2016)

16 Később azonban a római katolikusok már nem igényelték, hogy saját templomot építsenek, mert ekkorra már a grófi kápolnát a község lakossága is használhatta, s ez így megfelelt nekik.

17 Adatközlőm édesanyja római katolikus felekezetű volt.

194