Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2017 - Acta Ethnologica Danubiana 18-19. (Dunaszerdahely-Komárno, 2017)

Közlemények - Psenák Emese: Párkány környéke szakrális kisemlékei

idején is lakott (Dodek 1936, 2), megerősített szláv fészek volt (Vende 1905). Első írásos említése a leleszi rendház alapítóleveléből származik 1214-ből, melyben „Beyle” formában szerepel (Bogoly 1994, 32). A magyar királyság létrejöttével Zemplén vármegyéhez tartozott. A 18. század második felében Sennyey László 1780 körül U alakú rokokó-klasszicista stílusú kastélyt építtetett (Dodek 1936, 21 ; Bogoly 1994, 32). Római katolikus kápolnája - ma már községi templom - egyes adatok szerint 1780-90 körül épült. Más forrás szerint 1858- ban szentelték fel (Dodek 1936, 22), megint más adat szerint 1854-ben neogótikus stílusban emeltetett (Bogoly 1994, 33). Az első világháborút lezáró határrendezés következtében az újonnan alakult csehszlovák állam részévé vált. A földreform során az ekkorra már grófi rangra emelkedett Sennyey család földjeinek egy részét szétosztotta a csehszlovák állam.9

1. kép: Szakrális kisemlékek Bély kataszterében (Forrás: Mapový portál. Katastra nehnuteľnosti 2017.)

La Szent Vendel-szobor, l.b Szent Vendel-szobor talpazata.

2. Szűz Mária-szobor, 3. Út menti feszület, 4. Harangláb,

5. Út menti feszület, 6. Temetői feszület, 7. Temetői feszület, 8. Temetői feszület, 9. Temetői feszület, 10. Temetői feszület, 11. Templomkerti kereszt, 12. Út menti feszület, 13. Út menti feszület, 14. Fakereszt.

9 A család Nagytárkány és Bély közötti birtokán például kolóniát létesítettek, ahova csehszlovák légionáriusokat telepítettek, akiknek egyik fő feladata a(z immár Csehszlovákiához tartozó) Kassa- Sátoraljaújhely-Csap közötti vasút szakasz biztosítása volt, valamint jelenlétükkel a helyi magyarság felhígítását, elszlovákosítását kívánták szorgalmazni (Simon 2009, 234).

187