Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2015 - Acta Ethnologica Danubiana 17. (Dunaszerdahely-Komárno, 2015)

Tanulmányok - Marx Mária: Műszövés Őriszentpéteren a 19 - 20. század fordulóján

Hat elemit végzett, majd esti tanfolyamon kezdte a szövőiskolát az 1896/97-es tanévben,41 a következőben lett rendes tanuló. Nagyon jól tanult, számtani, magyar nyelvi és rajzi pályamunkáival díjakat nyert, ösztöndíjat is kapott.42 Az 1899/1900-as tanévben már raktámokként részt vett a Mesterek tanfolyamán Bartos Miklós művezetővel együtt (aki az Őriszentpéterre szállított szövőgép összeszerelésében és a mintakártyák, szakrajzok előállításában részt vett).43

A felsőbb tanügyi hatóság 108722/1907 ügyiratában ösztöndíjas müvezetőjelöltté nevezte ki, és az újonnan berendezett kézi és gépszövő műhelybe osztatta be.44 Ettől az időtől kezdve a kongré szövését is oktatták a szakiskolában. 1911-ben Czihákot segédművezetővé nevezték ki, a következő évben pedig véglegesítették állásában,45 sőt tanulmányútra - mintegy a „vándorlást” helyettesítendő - 200 korona költséget engedélyezett neki a minisztérium.46 Kovács Antal halálakor 1915-ben még mindig a Szakiskola segédművezetője volt. Késmárki raktámoki és művezetői állásával párhuzamosan - mint azt a későbbiekben részletezem - Őriszentpéteren is dolgozott, sőt a dokumentumok egyikében 1903-ban, mint „helybeli” lakos szerepel.47 Lehetséges, hogy a közös vállalkozás miatt váltott lakóhelyet.

Megállapítható, hogy Kovács Antal biztosította a szakmai színvonal feltételeit egy korszerű vállalkozás megindításához.

1903 elején ugyanis Kovács Antal a fiatal szakemberrel közösen társas vállalkozást hozott létre, a Kovács és Czihák Műszövődél (sic!). Ettől az évtől kezdve a két vállalkozó egyenlő mértékben viselte a beruházási és működési költségeket, és egyenlő mértékű osztalékot vett fel a cégtől.48 Olyan esetben, amikor a kiadások meghaladták a közös cég lehetőségeit, Kovács Antal és Czihák Nándor magánszemélyként adta be a szükséges összeget, amelyet aztán a Műszövőde részletekben visszatörlesztett nekik.49 Volt példa a külső kölcsönfelvételre is: „500 Korona kölcsöntöl a késmárki takarék] ”.50

Közvetlen okirat a vállalkozás alapításáról nem került a múzeum birtokába, a „közjegyzőnek”51 és az „ipar engedélyért”52 fizetett díjakból következtethetünk az átalakulásra. A felmerülő költségekből az is kiderül, hogy az új vállalkozás a tevékenység kiszélesítése mellett a helyiségek megfelelő bővítésével, új műhely építésével járt együtt.53

A tanultaknak megfelelően Kovács a korszerű vállalkozás adminisztrációs eszközeit is biztosította. 1903 nyarán szerezte be üzleti könyveit, bélyegzőjét és a levelezéséhez szükséges papírárut, bélyeget, írószert. Vett egy szekrényt is 16 koronáért, amiben talán a megnövekedett mennyiségű hivatalos iratokat tartotta.54

41 Értesítő ... 1896/97, 1897, 62.

42 Értesítő ... 1897/98, 1898, 20. és Értesítő ... 1898/99, 1899, 22.

43 Értesítő ...1899/1900, 1900, 10.

44 Értesítő ...1907/08, 1908, 6.

45 Értesítő ...1911/12, 1912, 5.

46 Értesítő ...1913/14, 1914, 6.

47 84.11.5. pénztárkönyvi rész 5

48 1904. februárjában például 200-200 koronát 84.11.2. : 41. Általában havi 50-50 koronát tettek be az üzleti költségekre, ha az előző havi maradvány nem volt elég.

49 84.11,2.,16. „Kölcsön Kovács Antal úrtól a mángorlóra 125 Korona.” „Kölcsön Czihák Nándor úrtól az építéshez” 125 Korona. Kölcsön Czihák úrtól az üzletnek 84.11.2.,14. Törlesztés 84.11.2.: 25, 26, 27.

50 84.11.2.: 9.

51 84.11.2.: 10.

52 84.11.2.: 43.

53 Nyersanyagok (vasak, szegek), szerszámok (vízmérő, fúró, csavarhúzó, reszelők, lyukasztóvas), kőműves, ács, asztalos, lakatos munkadíja és a nekik esetenként kínált étel, bor és pálinka ára szerepel a naplóban. 84.11.2.: 9-15.

54 84.11.2.: 9.

97