Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2015 - Acta Ethnologica Danubiana 17. (Dunaszerdahely-Komárno, 2015)
Tanulmányok - Marx Mária: Műszövés Őriszentpéteren a 19 - 20. század fordulóján
Mindenképpen új jelenség, és a szemléletváltás újabb bizonytéka, hogy a korai időkben reklámra is költöttek. A kiadások között szombathelyi és budapesti lapokban megjelent hirdetések szerepelnek.55 Ugyancsak 1903-ban a cég Bertalanffy József körmendi nyomdájában árjegyzéket is56 nyomatott. (4. kép) Ebben a hagyományos, Kovács Antal takácsműhelyében korábban is készült textileknek - hímes abroszok, kendők, törölközők, ágyneműk, vásznak stb. - már csak az utolsó oldalon jutott néhány sor. Helyettük a korábban kevésbé jelentős szerepű damasztáru szélesebb választéka mellett megjelentek az új típusú termékek, a különféle függönyök, rolók és redőnyök is. Az árjegyzéket postán küldték ki a reménybeli vevőknek.57 A vállalkozás megindítása a műhely bővítését, új gépek beszerzését is magával hozta. Ezek közül is kiemelkedő jelentőségű volt a Kluge kékfestő cégtől vásárolt mángorló,58 amely lehetővé tette, hogy a textil minőségét javító és a damaszt mintáit kiemelő, a kelme felületét fényesítő appretúrát is helyben végezhessék el. A mángorlást újonnan felépített külön épületben végezték. Ezenkívül egy kártyaverő gép is tartozott az új beszerzések közé,59 valamint egy vetőállvány és vetőléc vagy felvetőléc a láncfonalak kimérésére.60 Vásároltak nagymennyiségű nyüstszálat és zsinórt a gépek felszereléséhez.61 A műhelynek lehettek másféle gépei is. A hagyatékban szerepel ugyanis két fotó, az egyik Kovács Antalt, feleségét, Laczó Máriát és leányát, Juliánnát ábrázolja még fiatal leányként, vélhetőleg valamikor az 1890-es évek végén, talán a millenniumi sikerrel kapcsolatosan.62 (5. kép) A másik, szintén dátum nélküli fotón63 egy hölgy áll, akit sem az őriszentpéteri adatközlők, sem a múzeumi kollégák nem tudtak azonosítani. Ez a műhely belsejében készült, és két gép látszik rajta, a nő bal keze felé eső gép egy vetülékcsévélő, a jobb keze felé eső pedig valószínűleg egy angol típusú láncfelvető gép.64 (6. kép) Még a vállalkozás kezdetén sor került újabb, 400-as két Jacquard-gép beszerzésére.65 A finomabb áruk szövésére azonban kellett nagyobb szövőgép is - a Termelési és Calculation könyvben felsorolt 600-as szövésű damaszttermékek erre engednek következtetni. 55 84.11.2.: 18; 84.11.2.: 40. és 43. 56 84.11.4a és 84.11.2.: 14. 57 84.11.2.: 43. 58 84.11.2.: 9. 59 84.11.2.: 24. 60 84.11.2.: 9. 61 84.11.2.: 20. 62 N311-84/2 fotó a körmendi múzeum gyűjteményében. 63 N311 -84/1 fotó a körmendi múzeum gyűjteményében. 64 A gépeket Kovács Péter Ferenczy Noémi-díjas textilművész határozta meg, segítségét itt is hálásan köszönöm. 65 84.11.2.: 35. és 39. 98 4. kép: A Kovács és Czihák Műszövőde árjegyzéke (1903)
