Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2015 - Acta Ethnologica Danubiana 17. (Dunaszerdahely-Komárno, 2015)

In memoriam

ját. Előbb a Népművészeti Intézetben, majd a Művelődésügyi Minisztérium népzenei kutatócsoportjában dolgozott (kiválóan zongorázott), amelyet Lajtha László vezetett, végül a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutató Csoportjának lett tudományos munkatársa.

Folklorista hírnevét az Új írás című folyóirat 1970. évi 9. számában közzétett Hegyet hágék, lőtőt lépék című archaikus vallásos szövegközléseivel alapozta meg, amelyet Juhász Ferenc költő Imák, apokrif mámorok című elragadtatott bevezetője emelt fel egyenesen a magyar szöveges folklór csúcsaira. Erdélyi Zsuzsanna 1968-ban a Somogy megyei Nagyberényben számára teljesen ismeretlen szöveget gyűjtött, amit adatközlője imának nevezett. A folklorista ezután nagy vehemenciával kezdte gyűjteni s kutatni ezt a népköltészetinek vélt műfajt. Gyűjtései sikerrel jártak, s csakhamar majdnem egykötetnyit tett közzé a Kaposváron megjelenő Somogyi Almanachban 1974-ben, miközben vívta a maga csatáját az egyetemen a műfaj elfogadásáért. A Magyar Tudományos Akadémián 1970. február 11-én mutatta be az Archaikus és középkori elemek népi szövegekben című tanulmányát a Pais Dezső, Mezey László, Holl Béla összetételű bizottság előtt, s akkor fogadták el új népköltészeti műfajként a magyar archaikus népi imádságokat. Erről maga Erdélyi így írt: „Műfaját és helyét a népköltészetben funkció-, témahordozó réteg, eredet szabta meg. Ezért is ezek figyelembevételével neveztük e hagyományegyüttest archaikus apokrif népi imádságnak. Később az apokrif jelzőt a szaktudomány egyes képviselői mint félrevezető meghatározást megkérdőjelezték; az Ethnographia-tanulmány címét már ennek alapján módosították. Ma már látom, hogy az anyagon mind funkció, mind szövegi eredete alapján nyugodtan maradhatott volna az apokrif jegy is.” Az archaikus imádságok első könyve 1976-ban jelent meg ugyancsak Hegyet hágék, lőtőt lépék címmel, s ért meg azután több kiadást. Az utolsót és jócskán kibővítettet 1999-ben adta ki a pozsonyi Kalligram.

Rácz László, Gellér polgármestere átnyújtja T. Erdélyi Ilonának és Erdélyi Zsuzsannának a gelléri díszpolgárságot igazoló oklevelet (L. Juhász Ilona felv., 2011)

329