Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2015 - Acta Ethnologica Danubiana 17. (Dunaszerdahely-Komárno, 2015)
In memoriam
Erdélyi Zsuzsanna imagyüjteményei, az ezekről szóló tanácskozásokon, szemináriumokon, egyetemi órákon tartott előadásai iskolát teremtettek a vallásos népélet kutatása iránt elkötelezett folkloristák között. Ha ő a maga elődei között Kálmány Lajost és Bálint Sándort tudhatta, maga után pedig a követőit: elsőként a Szeged környéki világ kutatóját, Polner Zoltánt, a vajdasági vallásos népköltészeti szövegek gyűjtőjét, Silling Istvánt, az erdélyi népi imádságokat gyűjtő Tánczos Vilmost, Salamon Anikót, majd Lovász Irént, Harangozó Imrét, Daczó Árpádot, Takács Györgyöt. Külön érdeme, hogy hatására a szlovéniai Vilko Novak egyetemi tanár a szlovén anyagot gyűjtötte össze s publikálta Slovenské ljudske molitve címen. 1983- ban. Neve és életműve megkerülhetetlen lett a magyar és az európai folklorisztikában. Talán érdemes megjegyeznem, hogy mesterem, Penavin Olga újvidéki professzor előbb találkozott az említett folklórműfajjal, mint Erdélyi Zsuzsanna. Csakhogy nem nálunk, a Vajdaságban, hanem a szlovéniai Muravidéken gyűjtött néprajzi anyagában. Radamos faluban egy adatközlője már 1960-ban a következőket mondta el a Tanárnőnek: „Akkó még a kisborgyunkat. Az müegin ollan beteg lett. Akkó mëgin ëmëntem aszhó a zasszonyhó, montam néki, csinyájon vizet. Akkó csinyát vizet neki. Asztán mëgin hirtelennyen a borgyú mékfojt... Szájába beleöntötte. Imádkozott. Hát én nem tudom ászt, nem monta még a zimáccságot. Szenyed dobod bele. Kilenc szenyed dobod bele. Igén. Ászt monygya: kilenc Miatyánkot kő imátkoznyi, még a Fehér rózsa, Máriját...”. (Silling István: A nyelvjárás és néprajzkutató Penavin Olga professzorról és muravidéki gyűjtéseinek anyagából. In: Halász Albert szerk. 2014 Penavin Olga a Muravidéken. Lendva, 28) A református vallású Penavin Olga nem ismerhette a római katolikusok imádságait, főként nem a tiltott s ezért csak lappangó szövegüeket, így nem is kérte meg a 80 éves Nagy Örzsét, hogy mondja el neki a Fehér rózsa, Mária kezdetű imádságot. Pedig be nagy felfedezése lett volna ez abban az időben az akkor még jugoszláviai magyar folklórkutatásnak! Az 1977-ben általa közreadott Halotti imák, koldusénekek, gyógyító ráolvasások gombosi népköltészeti szövegek között már megkülönbözteti az apokrif népi imákat, s közöl is belőlük hármat a Hungarológiai Közlemények 32. számában (1977). De addigra már Erdélyi Zsuzsa gyűjtései közismertek voltak. Erdélyi Zsuzsanna Magyarországon több tízezer imaszöveget gyűjtött, s kutatta a magyarországi kisebbségek vallásos népköltészetét is. Publikált is belőlük horvát, szerb, német, román imádságokat (Közös sorsok - „szépénekek”. Új írás, 1991). A Kárpát-medencében élő magyarság minden vidékét felkereste; gyűjtött, buzdított, kutatásra késztető előadásaival inspirált. A Jugoszláviai Magyar Művelődési Társaság Néprajzi Szakosztályának első, bajmoki népi vallásosság konferenciájára ( 1992) szívesen jött, s tartott olyan magával ragadó előadást, amely sokunkat a még intenzívebb gyűjtésre serkentett. Szükebb szülőföldjére is szívesen látogatott vissza. O volt az, aki a Fórum Kisebbségkutató Intézet komáromi Etnológiai Központja Szakrális Kisemlékek Archívuma első kiállítását a komáromi Szent András-templomban megnyitotta,6 de részt vett az Etnológiai Központ első tíz évét számba vevő konferencián is. 2011-ben az anyai ágú eleinek nyughelyei biztosító Gellér, nővérével, Ilonával együtt a község díszpolgárává avatta.7 Könyveiben, melyek számosán vannak, az archaikus népi imádságok funkcióját (ráolvasás, bajelhárítás, védekezés), eredetét (pogány-keresztény, archaikus imamotívum), szerkezetét, motívumkincsét, esztétikai minőségét vizsgálta. Magával ragadott elhivatottság-érzete. Több doktori disszertációnak is ő lett az inspirálója. Barátai, tisztelői, munkatársai nyolcva-6 Erdélyi Zsuzsanna: „Az Istennek dicsőségére...” Szakrális kisemlékek a Kisalfoldön. Acta Ethnologica Danubiana I (1999), 147-149. p. 7 Liszka József: Egy sok- és egy egytémás asszony. Futamok T. Erdélyi Ilona és Erdélyi Zsuzsanna munkásságáról. Acta Ethnologica Danubiana 13 (2011), 276-279. p. 330
